M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
88 1904-ben, negyvenéves korában Kürschák József, mint a műegyetemen felállított új, 111. matematikai tanszék nyilvános rendes tanára, működésének legjelentősebb, csak a világháború kitörésével lezáródó korszakába lép. Ebben az időszakban — melyre 1906—1909-ig a vegyészmérnöki és egyetemes osztály dékánságának tisztje is esik — 14 értekezése és Jacques Hadamard-ral, az Institut tagjával a matematika francia enciklopédiájába a számtestek és algebrai sokaságok általános tulajdonságairól (Landsberg német cikke nyomán) írt ismertetése jelenik meg. Ez időszak elejére és végére esik továbbá egy-egy emlékbeszéd, az első Hermite-ről, a nagy francia kültagról az Akadémián, a második König Gyűldról, a szeretett mesterről a műegyetemen. A dolgozatok közül először azt kell kiemelnem, amelyben Kürschák József a már említett Hirsch egyik érdekes, de különleges esetekre szorítkozó értekezése alapján annak szükséges és elegendő feltételét állapítja meg, hogy egy n-változós másodrendű parciális differenciálegyenlet éppen variációs feladat egyenlete. Egy, a szimmetrikus mátrixokra vonatkozó dolgozata alapján Kürschák József az ilyen egyenletek többtagújának, valamint a variálandó integrál integrálandójának, tehát mechanikai problémáknál a kinetikai potenciálnak szerkezetére is fényt derít. Az általánosított kinetikai potenciál feltételeiről szóló következő dolgozatában vizsgálatai első részét Hirsch egy másik értekezéséhez fűződőén általánosítja. 1902 óta Kürschák József a Hollandiában megjelenő Revue semestrielle des publications mathématiques magyar munkatársa is. Tudományos és munkatársi érdemei elismeréseként a németalföldi tudományos társaság 1907-ben tiszteleti tagjává választja. Nagy nemzetközi sikerét azonban csak öt év múlva, alapgondolatában, eszközeiben és eredményeiben egyaránt legkiemelkedőbb értekezésével éri el, melyet „Az abszolút érték fogalmának általánosítása“ címmel 1912. március 18-án az Akadémián, majd találóbban „Határértékképzés és általános testelmélet“ cím alatt a cambridgei nemzetközi kongresszuson is bemutatott. Legyen szabad a műegyetemi bevezető előadásaiból közvetlenül az élő tudomány mélyére szántó Kürschák Józsefet
