M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
54 felemlítem a Kr. e. 130 év körüli időkben élt knidosi Aga- tharchidesnek azt a közlését, amely az óegyiptomiak arany- bányászatáról nyújt igen szemléltető képet. Ezen láthatjuk a fáraók által bányamunkára kárhoztatott férfiakat, asszonyokat és gyermekeket, amint a felügyelők korbácsa által hajtva, a kemény kőzetben az aranytartalmú kvarceret fejtik, a bányából kihordott ércet zúzzák, kőmalmokban megőrlik és az érclisztből vízzel való mosással aranypikkelyekben dús port állítanak elő. — Erre következett az aranypornak tűzi úton való tisztítása és finomítása, tehát a kohászati feldolgozás. Ennél a műveletnél azonban nem elégedtek meg az egyszerű beolvasztással, hiszen ezen az úton csak tisztátalan ötvözetet kaptak volna, hanem céltudatosan, bizonyára évezredek tapasztalatai alapján, olyan olvasztási módszert alkalmaztak, amelynél az egyes tisztátalanságokkal — pl. ólommal, rézzel, vassal, kénnel — együtt az egyébként szintén nemes fém, az ezüst is elsalakosodott. Az eljárás maga abban állott, hogy az aranyport ólammal, konyhasóval és polyvával keverték össze, majd tűzálló agyagból égetett tégelybe helyezték, ezeket fedővel lefödték, majd pedig ötször 24 órán át erős tűzben tartották; a hatodik napon a tégelyben fémalakban már csak a tiszta színarany volt található, az ólom és az ezüstklorid elillantak, illetve a tégely falaiba szívódtak be. Ha már most figyelembe vesszük, hogy ezt a csöppet sem egyszerű és nem magától adódó eljárást már Kr. e. néhány ezer évvel alkalmazták, akkor újból megállapíthatjuk, hogy legalább is az aranykohászat ebben az időben már messze túl volt a kezdet nehézségein. Az ezüstkohászat kezdete szintén a történelemelőtti idők homályába vész el és arról a fejlődési fokról, amelyre az idők folyamán még az ókorban jutott, az a rengeteg ezüstkincs tanúskodik, amelyről az ókorból ránk maradt iratok említést tesznek. Pl. a bibliában a Krónika I. könyve 22. részének 14. versében a következőleg szól Dávid király: „Imé én is az én szegénységem szerint készítettem az Ür házának építésére 100.000 tálentom aranyat (50.000 q) és ezerszer való ezer tálentom ezüstöt; rezet és vasat mérték nélkül, mert igen bőven vagyon...“. A Krónika II. könyve I. részének 15. verse szerint Salamon király „az ezüstöt és aranyat bőségessé tévé,
