M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936

Első rész - Beszédek

53 lágy fémből, 2% berillium hozzáötvözésével az edzett acéléhoz hasonló szilárdságú ötvözet állítható elő. Még számos példát lehetne felhozni arranézve, hogy ötvö­zéssel, — különböző hőfokokon való kezeléssel, — a meg­munkálások különböző fajainak alkalmazásával mennyi válto­zatossággal lehet a fémes anyagot felruházni. De hagyjuk most el a jelent és vessük pillantásunkat a kohászat múltjába, amelyről a tudására büszke, elbizakodott mai ember nem sok elismeréssel szokott nyilatkozni. Az első fém, amellyel az ősember megismerkedett, bizo­nyára valamelyik a természetben színállapotban is előforduló termésfém volt. Hogy most már az ilyen állapotban is gyak­rabban előforduló arany, ezüst, réz és kéneső közül az ős­ember melyikkel találkozott először, csupán a véletlenen múl­hatott. Valószínű, hogy az arany ismerete volt a legáltaláno­sabb, miután ez több helyen volt termésállapotban található, mint a többi fém, azután meg élénk fémfényével és szép sárga színével is eléggé feltűnő jelenség. Hogy a régi egyiptomiak az aranyat előbb ismerték, mint az ezüstöt, az a körülmény bizonyítja, hogy az ezüstöt „fehér arany“ néven nevezték. A kénesőt, amely szintén található termésállapotban, az ókori népek nem tartották fémnek, bár néhány tulajdonságát jól ismerték; azt a sajátságát pl., hogy az aranyat feloldja, az ezüst-, vagy réztárgyak aranyozásánál értékesítették. A ter­mésfémeknek megtalálásához és ilyen nyers formában való felhasználásához még egyáltalában nem volt szükség kohászati ismeretekre, viszont határozottan kohászati működésnek kell minősítenünk a termésfémek megolvasztására irányuló tevé­kenységet. Abból, hogy már a legrégibb korokból fennmaradt írott emlékek olyan fémek, avagy ötvözetek használatát is említik, amelyek termésállapotban alig, avagy egyáltalában nem találhatók, amilyenek pl. az ólom, illetve a bronz és sárga­réz, joggal következtethetünk arra, hogy ezek a fémes anya­gok csakis kohászati úton, érceikből lettek előállítva. A kohá­szati működés tehát már messze a történelemelőtti időkben megkezdődött és abban a korban, amely a kohósítás mikéntjére vonatkozólag az első írott közléseket hozza, a kohászatnak már meglehetős fejlődési fokon kellett állnia. Példa gyanánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom