M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
szakszerűségre való törekvéssel, de ez az ellentét csak látszólagos s könnyen kiegyenlíthető. A materiális világfelfogás szerint a történelemalkotó erők legerősebbike az anyag. A fejlődést gazdasági, anyagi érdekek irányítják. Mi, a modern spiritualizmus hívei korántsem tagadjuk a gazdasági és természeti erők jelentőségét, előmozdítjuk ezek működésének megismerését, kutatjuk hatásukat és működésüket, de vitatjuk és meggyőződéssel valljuk, hogy az emberi társadalomban és a történeti fejlődésben primaer alkotó tényezők mégis a szellemiek, a lelkiek. Valamikor a XIX. század pozitívizmusának kissé a materializmus felé hajló szellemében műveltem a magyar gazdaság- történetet, s éppen a legmateriálisabb eszköznek, a pénznek történetén át jutottam el ahhoz a világos meggyőződéshez, hogy elsőrangú történetalkotó erőknek mégis a szellemieket kell tartani. Ennek a felfogásnak hódítását látom ma nemcsak nálunk, de az egész emberi társadalomban. Látom a spiritualista felfogás előretörését oly jelenségekben, amelyeket egyébként megmagyarázni sem tudnánk. A nemzeti gondolat renaissance-a, a vallásos gondolat előretörése és más jelenségek mind azt mutatják, hogy a spiritualista világszemlélet a materializmussal szemben diadalokat arat, sőt Európa egyes államaiban az államszervezet terén is a spiritualizmus felé való elhajlás következett be. A spiritualista felfogás fokozott érvényesülése az oka annak, hogy a kulturális kérdések is erősen előtérbe nyomulnak, a közérdeklődés körébe kerülnek s a nevelésnek az utóbbi évtizedekben a szakismereti oktatással szemben meglehetősen elhanyagolt problémája is felszínre került Európa minden nemzeti társadalmában. A szellemi értékek növekvő elismerésével állunk szemben s ez az oka annak, hogy mindenütt, ahol a nacionalista gondolat erőteljesebben előtérbe nyomul, a szellemies, a spiritualista gondolkodást az ember lelki nevelésével is és nemcsak szakismereti oktatásával előmozdítani igyekezünk. A másik elv a szintézis, az összefoglalásra való törekvés. A tudományban és a politikában egyaránt látjuk, hogy az öncélúság, a tudományoknak atomizált művelése s a párt- politikai autarchia a mi korunk szellemének kezd meg nem
