M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
113 felelni. A tudomány éppen úgy, mint a politika felismeri, hogy a dolgok nagyobb egységben függnek össze, hogy a nemzeti élet egységében minden összefügg, s hogy a kultúra és tudomány világa is csak része ennek az egységnek s a kultúra s tudomány speciális ágai csak alkotórészek abban a nagy gondolattömegben, amit a kultúra, a művelődés vagy a nemzeti tudomány szóval jelölünk. Korunknak jellemző tünete, hogy a tudományos életben az analitikus részletkuíatás korszaka után ma a szintetikus összefoglalásoknak idejét éljük. Korunkat jellemzi, hogy a kultúrpolitika terén is nagyobb egységek megteremtésére törekszünk. A nemzetnevelés egységének biztosítása, amiről az utóbbi hetekben többször nyilatkoztam, szintén olyan elv, amely Európa-szerte minden nemzeti államban, sőt a materiális elven felépült Oroszországban is előtérben van. A nemzetnevelés egységének biztosítása lett a főcél minden iskolatípusban annak ellenére, hogy a szakismereti oktatásban a legnagyobb mértékben különböznek egymástól. A nemzetnevelés egységének biztosítása vol- taképen az egységes szilárd spirituális nemzeti világszemlélet alapján kíván lenni, mert hiszen az a világnézet, amely nemzeti, nem lehet materialisztikus, csak spirituális. Azonnal elveszti nemzeti jellegét, mihelyt a materializmus ingoványos talajára téved. A nemzetnevelés egységének biztosítását szolgálta részben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem létesítése is, amikor látszólag egymástól eléggé távol álló tudományágakat egy egységben foglaltunk össze, olyan egységben, amely harmonikus összeműködését teszi lehetővé azoknak a tudományoknak, amelyek nyilvánvalóan összefüggnek, mert a gyakorlati gazdasági tudományoknak és az alkalmazott tudományoknak egységes rendszerét ölelik fel. A spirituális felfogás azonban nem gátol abban, hogy a materiális erőknek és értékeknek vizsgálatával is foglalkozzunk és azoknak jelentősségét a legteljesebb mértékben elismerjük, s ugyanígy a szintézis sem áll ellentétben az analitikai részletkutatás folytatásával. A szintézis csak mint a minden részletre kiterjedő, igen alapos részletkutató munka végső eredménye lehet értékes, mert mihelyt önmagából kelet8
