Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Disszertációk
nagyobb hatással bíró tényezőkkel, az áruk elhelyezésének különböző módjaival és az ezekkel összefüggő csomagolástechnika egyes kérdéseivel. Ismerteti a tárolóhelyek elrendezését és annak a belső közlekedési utakra való kihatásait, a kialakítás módját, valamint a belső szállítóberendezések és az épületek közötti összefüggéseket. Részletesen foglalkozik az alaprajzi kialakítással, a raktárépületek szélességi méreteinek az épület hosszával összefüggő meghatározásával, a különböző oldalarányú épületek gazdaságossági értékelésével és az egy-, illetve többszintes kialakítás összehasonlításával. Az épületek szélességi méreteit a raktárban tárolt áruk nemétől, jellegétől, a tárolási időtől, a belső technológiai gépesítés módjától, az alkalmazott gépek típusától, a terep - adottságoktól és nem különben az épület kivitelezési módjától függően kell megállapítani. A túlzott méretű épületszélesség, az épületszerkezetek nagymértékű megnövekedése, a megvilágítás és fényelosztás nehézségei, valamint az árukezelés áttekinthetősége miatt ugyanis nem célszerű. Kis szélességű raktárak tervezése esetében viszont növekszik az áru egységére jutó költségtényező és nehéz az áruforgalom biztosítása. Foglalkozik az értekezés a főbb — nyitott, fedett, zárt — raktártípusok vázlatos áttekintésével a különböző — emeletes és földszintes — alaprajzi elrendezések, valamint a különböző szerkezeti megoldások ismertetésével és azok összehasonlításával, valamint ezen a téren elért tipizálás egyes kérdéseinek értékelésével. KERKÁPOLY ENDRE egyetemi adjunktus A HÉZAG NÉLKÜLI FELÉPÍTMÉNY VASÚTÜZEMI VIZSGÁLATA Kandidátusi értekezés Eredeti terjedelme: 153 oldal, 84 ábra A megvédés időpontja: 1964. április 27. A hézag nélküli vágányok üzemi kérdéseivel, az ilyen vonalaknak használatba vételük után jelentkező műszaki és gazdasági hatásaival sem a hazai, sem a külföldi szakirodalom eddig nem foglalkozott. Az értekezés ez utóbbi problémakörrel kapcsolatos vizsgálatokat végzi el. A munka bevezető jellegű I. fejezete a magyar vasutak pályaberendezéseinek helyzetével, teljesítőképességével, a fejlesztés műszaki lehetőségeivel és gazdasági kihatásaival foglalkozik. A II. fejezet a hózagnélküli pályák fenntartásának korszerű módszereit foglalja össze. Ismerteti a vízzsákok rendkívüli veszélyességét a vágány állékonyságára, s tárgyalja a megszüntetésükre vonatkozó legkorszerűbb módokat, amelyek hazai, kísérleti jellegű bevezetését a legutóbbi időben az EKME Vasútépítési Tanszéke dolgozta ki. A III. fejezet a hevederes illesztésen átgördülő vasúti jármű ellenállásának részletes vizsgálatát tartalmazza. Ez az az ellenálláshányad, amely a hézagnélküli pályán a sínvégek folyamatos összehegesztése miatt elmarad. A hevederes illesztésen a járműkerék átgördülését az alábbi tényezők befolyásolják: a) Terjeszkedési hézag a sínvégek között. Amennyiben a sínvégek magassági helyzete az áthaladó kerék alatt nem változik, a keletkező többletellenállás csekély méretű, s annak értéke, bizonyos átlagértékek alapulvételével, kis sebességnél (v < vj): hü = 0,393 ^a*) H v* [kp/Mp] nagy sebességnél (v > t>0) Mü = 63,57 Z* [kp/Mp] (r + r0)-ti képletekkel fejezhető ki, ahol: A = az illesztési hézag, [cm]; I) = a járműkerék átmérője, [cm]; v = a sebesség, [km/h]; v0 — határsebesség, [km/h]; H = a sínhossz, [m]; A jármű összes és rugózatlan tömegeinek aránya, átlagértékként 10 : 1. A v0 hatúrsebesség a járműsúly és a kerékátmérő függvényében elméletileg meghatározható. 144
