Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
Disszertációk
b) A sínvégeknél a kerékterhelés, a sínvéglehajlás és sínvégelverődés hatására keletkező függőleges lépcső már jelentősebb többletellenállást okozhat, amelynek értéke a közölt levezetés szerint: pü = 0,393 Ru; ^ v2 [kp/Mp] ahol: R = a jóiműkerék sugara, [cm]; h = a függőleges lépcső mérete, [cm]. Minthogy a függőleges lépcsőképzcdés még jól fenntartott hevederes illesztésű pályán is meglevő, bizonyos határok között megengedett jelenség, ennek hatásával számolni kell, melynek számszerű értékeit az értekezés tartalmazza. o) Vízszintes lépcső is keletkezhet a sínvégek között, melynek hatása az értekezésben közölt indokolás szerint elhanyagolható. Az elméleti vizsgálatok alátámaszt ásói a az értekezés iemeiteti a végzett vonali ellenállásmérések módszereit, végrehajtását és eddigi eredményeit. Ezekből megállapítható, hogy a hézagnélküli vágányban a menetellenállások csökkenő tendenciája kétségtelen. A terjeszkedési házagok elmaradása folytán a hézagnélküli pályában elérhető ellenálláscsökkenés mértéke az értekezésben javasolt: l'ü = 0,008 Jlj' [kp/Mp] összefüggéssel fejezhető ki. Ennek alapján meghatározható a hézagnélküli pályán haladó vonatnál megtakarítható vontatási munka, majd a különböző vontatási nemeknél elérhető üzemanyag-megtakarítás, illetve energiamegtakarítás. Az értekezés ezek számszerű értékeit és országos szintű átlagértékeit is megadja. A IV. fejezet a hézagnélküli felépítménynek az utazás kényelmére gyakorolt hatásával foglalkozik. A szubjektív érzékelésen túlmenően, az utazási zaj csökkenése mérőműszerekkel is regisztrálható. Az értekezés több méréssorozat eredményét ismerteti és értékeli. Az értekezés befejező V. fejezete összefoglalja a hézagnélküli felépítmény üzem közben jelentkező műszaki és gazdasági előnyeit és hátrányait. A részletezett műszaki és gazdaságossági szempontok szem előtt tartásával létesített hézagnélküli felépítmény tervszerű továbbfejlesztése jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar vasútrendszer műszaki fejlesztéséhez és gazdaságosabb üzemeltetéséhez. RTASZNÁK GYÖRGY egyetemi adjunktus A FOKOZATOS KIEGÉSZÍTÉS MÓDSZERE Műszaki doktori értekezés Eredeti terjedelme: 55 oldal, 21 ábra A megvédés időpontja: 1964. április 27. A dolgozat rövidített számítási eljárást mutat be többtámaszú tartók és bizonyos fajta keretek megoldására. A módszer lényege az, hogy a szerkezetet a legegyszerűbb (két rúdból álló) statikailag határozatlan tartóból fokozatosan építi ki a további rúd- szakaszok folyamatos hozzácsatolásával. A számítás a kiegészítéssel párhuzamosan halad; egy-egy rúd csatlakoztatásakor az addig előállított szerkezetet egységes egészként kezeli. Az újabb kiegészítéseknek az előzőleg előállított szakaszokra gyakorolt hatását a számítás végén csomópontonként egyetlen korrekciós lépéssel veszi figyelembe. Az egyes fejezetek az eljárást rudanként állandó, illetve változó keresztmetszetű többtámaszú tartókra és földszintes keretekre mutatják be, részben a mozgás-, részben az erőmódszerrel kombinálva. Az utolsó fejezet a számítás elektronikus számítógép programját ismerteti. 10 ÉKME Évkönyve 19G3/64. 145
