Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964

Disszertációk

kezdő magasság tekintetében a centiméteres hibahatár külön-kiilön biztosítható, bár az ívhossz tekintetében csak abban az esetben, ha a vizsgált pontok ismert koordinátákkal rendelkező háromszögelési hálózat pontjai. Ezért mindaddig, amíg az irányvonal minden pontjában a refrakció-együttható valódi értékét meghatározni nem tudjuk és nem beszél­tünk a ma használatos mérési módszerek és műszerfelszerelések jelentős fejlődéséről, a priori le kell mondanunk a magasságkülönbség 1 centiméteres megbízhatóságú meghatá­rozásának lehetőségéről. A refrakció-együttható meghatározásában levő hiba hatása az irányzási távolság négyzetének arányában, a szögmérési hiba hatása viszont a távolsággal egyenes arányban növekszik. A gyakorlati mérésekben a refrakció-együttható középhibája mintegy ±0,05 m- re, a magassági szögmérés középhibája ±4"-re tehető. Ebből a hibaterjedés törvénye alap­ján meghatározható a mérendő magasságkülönbség középhibája. 4 kilométeres irányzási távolság feltételezése esetén, négyszeres egyoldalról végzett méréssel a magasságkülönb­séget mintegy ±50 mm-es középhibával tudjuk meghatározni, ami közel ± 15 cm-es maximális hibát feltételez. Természetesen ezek az értékek csak gyakorlati körülmények között végzett mérésekre és hazánk területének megfelelő sík jellegű terepre mérvadók. Kísérleti mérésekkel, vagy magas hegyekben, ahol a refrakcióegyüttható értéke közel állandó, a mérésekben lényegesen nagyobb megbízhatóság érhető el. MISKOLCZI JÓZSEF tudományos munkatárs RAKTÁRÉPÜLETEK TELEPÍTÉSE, GAZDASÁGOS ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁSA ÉS TECHNOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Műszaki doktori értekezés Eredeti terjedelme: 175 oldal, 147 ábra A megvédés időpontja: 1064. április 17. A raktározás kérdésének vizsgálata és népgazdasági jelentősége annak a ténynek a felismeréséből fakad, hogy az üzemi termelés folyamatossága és a készáru termékek érték- állandóságának a megőrzése, a kereskedelmi tevékenység zavartalan megvalósítása, az állami tartalékkészletek megőrzése, jól szervezett raktározási tevékenység, kellően kialakí­tott és a technológia figyelembevételével létesített raktárépületek nélkül lehetetlen. Az értekezés a gazdaságosság szemléletén keresztül, a technológiával összefüggésben vizsgálja a raktárépületek szükségességét és építészeti megoldásait, szerkezeti kialakítási módjait. Az általános bevezető és a raktárak építésének gazdaságossági értékelése után önálló fejezetekben foglalkozik a különböző típusú és funkciójú raktárak csoportosításával, a telepítési és közlekedési összefüggések egyes kérdéseiveí, a technológiai berendezésekkel és építészeti vonatkozásaikkal. Foglalkozik továbbá a raktárépületek tervezésének egyes kérdéseivel, az építészeti kialakítás követelményeivel, a szerkezet és tipizálás problémájá­val, az épületgépészeti berendezésekkel, a raktárépítés melléklétesítményeivel, valamint tűzrendészeti és más egyéb hatósági előírásokkal. A raktártelepek és -épületek helykijelölése és telepítése szempontjából a tanulmány kiemeli annak a körülménynek a jelentőségét, hogy a raktározás üzemi önköltségeinek alakulására legnagyobb hatással az árumozgatási műveletek helyes megszervezése bír. Ez az összefüggés vonatkozik nemcsak az árumozgatás külső műveleteire, hanem a rak­tártelepen, ill. az épületen belüli mozgatására is. Az árumozgatások helyes mértékű meg­állapítása, a szükségleteket figyelembe vevő szállítások helyes mérlegelése, és a raktárak telepítése tehát szoros összefüggésben vannak egymással. Ezért fontos a raktárak telep­helyeinek kiválasztásakor, az épületek elhelyezésekor a jó közlekedési kapcsolat biztosí­tása, a csatlakozási pontok helyes kialakítása, mind a vasúti, mind a közúti szállítóesz­közök figyelembevételével. A helyszínrajz kialakításához figyelembe kell venni a környező település és terület rendezési és fejlesztési tervét is, mert ezek változása és alakulása kihatással van a raktár­telep forgalmára, közlekedési és kereskedelmi kapcsolatára, a közműellátás kielégíthető­ségére és annak lehetőségére is. Az értekezés foglalkozik az építészeti megoldásra leg­143

Next

/
Oldalképek
Tartalom