Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Disszertációk
G1LYÉN NÁNDOR egyetemi tanársegéd A STATIKA SZEREPE AZ ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI FORMÁK KIALAKÍTÁSÁBAN Műszaki doktori értekezés. Eredeti terjedelme: 89 gépelt oldal, 68 ábra. Megvédés időpontja: 1963. július 16. A korszerű építészettörténeti kutatás jelentős eredményeket ért el az építészet gazdasági és társadalmi alapjainak feltárásában. Emellett azonban kissé háttérbe szorult az anyagi alapok, a természeti törvények hatásának részletesebb vizsgálata. A disszertáció e hatások egyik lényeges ösz- szetevőjének, a statikai törvényeknek a szerepét igyekszik tisztázni. Az első fejezet a gerendák problematikáját tárgyalja, és példaképpen részletes vizsgálat alá veszi a görög oszloprendek arányait, számításokkal igazolja, hogy kialakulásukban a statikai törvényeknek, elsősorban a kőből készült, húzószilárdsággal nem rendelkező gerenda erőjátékának lényeges szerepe volt. Ä következő fejezet az álboltozatok jellegzetes kialakításának szükség- szerűségét bizonyítja részletes számításokkal. A harmadik rész a boltozatok rendkívül szerteágazó kérdését tárgyalja. A különféle boltozati formák ismertetése során részletesen, számítással is megvizsgálja az építészettörténet egyik legjelentősebb emlékének, a római Pantheonnak a gömbkupoláját. Később bővebben tárgyalja a gótikus boltozatok statikai vonatkozásait is. A fejezet befejező része az egyik leglényegesebb formaalakító tényezőnek, a boltozati oldalnyomás felvételének kérdését világítja meg sok példával, és rendszerbe foglalja az oldalnyomás felvételének különböző módjait. A negyedik fejezet a magas épületek stabilitási problémáit, ill, ezeknek formaalakító hatását vázolja. A disszertációt két fejezet egészíti ki. Ezek közül az első a statikai tervezés fejlődéséről szól. Itt három lényeges fejlődési fokot állapít meg. Az első fokot a gyakorlati tapasztalatokon alapuló szerkezettervezés jelenti, amelyet már az ókorban kiegészít a tapasztalatok szerkesztési szabályokba foglalása. A modern, természettudományos alapon nyugvó statikai kialakulásának kezdetét csak a XVII—XVIII. századra tehetjük, így ennek hatása csak a legújabb korban jelentkezhetett. A befejező rész a szerkezeti és az esztétika kapcsolatát vázolja fel, és a végzett kutatás erre vonatkozó tanulságait foglalja össze. 188
