Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

Disszertációk

BECKER SÁNDOR egyetemi adjunktus LEMEZMŰVEK SZÁMÍTÁSA FESZÜLTSÉGOSZTÁS-MÓDSZERREL Műszaki doktori értekezés. Eredeti terjedelme: 46 gépelt oldal, 32 ábra. Megvédés időpontja: 1963. július 30. A hasáb alakú, merev élekkel rendelkező lemezművek a membrán- elmélet („csuklós mű”) alapján történő számítás esetén is statikailag hatá­rozatlan szerkezetók, melyeket az erőmódszer elvei szerint szokás megol­dani. Az eddig kialakult gyakorlati módszer szerint a lemezmű törzstartó­ját az élek fel vágásával állítják elő, majd egyenletrendszert írnak fel, mely azt az alakváltozási feltételt fejezi ki, hogy a külső teher és az éleknél mű­ködő csúsztatóerők együttes hatására az egy-egy élben csatlakozó faltartók megnyúlása azonos. A kapott egyenletrendszer felépítésében hasonló a Clapeyron-e gyenletekhez. A számítási munka az ismeretlen csúsztatóerők számának növelésével hatványozottan nő, a többszörös lemezmű számítása nehézkes. A feszültségszamítás-módszer szerint a problémát, a keretszerkeze­tek elméletében jól ismert Cross-módszer analógiájára, fokozatos közelí­téssel lehet megoldani. A számítási eljárás lényege, hogy a lemezmű egyes különállónak tekintett faltartóiban keletkező „kezdeti feszültségeket” a kezdeti befogási nyomaték ok analógiájára, a feszültségosztó és átviteli tényezők segítségével, a Cross-módszerhez hasonlóan végezhető műveletek­kel egyenlíti ki. A feszültségosztás-módszer tehát fokozatosan merevítő el­járás, ebben különbözik a Cross-módszertől, amely fokozatosan lazító mód­szer. A feszültségosztás-módszer jól használható általános terhelésű, szim­metrikus vagy animetrikus, végül többszörösen összetett lemezművek szá­mítására. Az új módszer előnyei: az eddig ismert eljárásokhoz képest egyszerűbb számítást s lényegesen kevesebb munkát igényel; a számítás egyes lépései szemléletesen követhetők; az ismeretlenek számának növekedésével a szá­mítási munka csak lineárisan nő; a számítás analóg az általánosan ismert Cross-féle módszerrel, s így elsajátítása igen könnyű. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom