Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1957-1958
Rados Kornél rektor beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén
tudományos ülésszakával és a hallgatók pályázataival. Ebből az alkalomból látjuk vendégül első ízben egyetemünk gyémánt- és aranydiplomásait, és ezt szeretnénk évről évre megismételni. A mérnöki neveléssel, illetőleg a műszaki felső oktatással kapcsolatban gyakran merül fel az a kérdés, hogy az egyetemen diplomát szerzett mérnökök kellő elhelyezkedése a gyakorlati életben mennyire biztosítható perspektívában is. Ügy hiszem, hogy helyes az építőipar szemszögéből a népgazdaság néhány problémáját idevetíteni. A következőkben vázolt adatokból nyilvánvaló lesz, hogy a mérnöki munka szükségessége minőségben és mennyiségben minden iparban fokozódik, és ez kétségtelenné teszi, hogy az egyetemen kiképzett mérnökgárda népgazdaságunk keretein belül biztosan elhelyezkedik, és életszínvonala fokozatosan emelkedik. A hároméves terv időszakában az építőipar kerek 30 milliárdot fog beruházni, mely összegben nem szerepel a lakosság államilag támogatott magánépítkezési tevékenysége. A 30 milliárdból kerek 17 milliárd a beruházás jellegű építkezés, a többi felújítás és egyéb építkezés. 1960 után ezek a számok természetesen nagyobbak lesznek. Az építésfejlesztés alapvető célkitűzéseinek legfontosabbjai: a gépesítés fejlesztése, az energia és a hiányanyagok pótlása, a munkaerő-takarékosság, a selejtcsökkentés, az építés organizációjának megjavítása és az építőanyagok szállításának korszerűsítése. Az üzemi és helyszíni előregyártás korszerűsítése, illetőleg az utóbbinak üzemszerűvé történő fejlesztése igen lényeges mérnöki munkák. A könnyűbetongyártó iparnak legalább az alapjait a hároméves terv folyamán le kell rakni. A lakás- és mező- gazdasági építkezések elősegítése érdekében helyi anyaglelő helyekre telepített kisüzemeket kell létesíteni, főleg könnyűbeton, falazó blokkok és béléstestek gyártása céljából. Biztosítani kell a betonkavics kitermelési módjának a mai helyett modern eszközökkel való megoldását megfelelő törő, osztályozó, mosó és szárító berendezésekkel. A betonkavics- ellátás zavartalansága céljából kavicsszolgáltató bányák kijelölése és a kőbányáknak zúzóművekkel való ellátása szükséges. A könnyű adalékanyagoknak a könnyűbeton céljára való előállítása sürgős szükséglet mind a természetes (pl. kazánfalak, kohóhabsalak, tufa), mind a mesterséges adalékanyagok (pl. duzzasztott agyagkavics, perlit, égetett por- szénkavics) terén. A kötőanyagok területén magas kezdő szilárdságú cement és szilárdulást gyorsító vegyi anyagok termelése szükséges. A vasbetonmunkákhoz a nagy szilárdságú, hegeszthető, periodikus profilú betonacélok általános bevezetése ma már elodázhatatlan. Ugyanide tartozik a feszítéshez szükséges acélhúrtermelés növelése. A téglagyártás területén a blokktéglagyártás, a sajtolt kézi falazó blokkok gyártása, a könnyűbetonból készített válaszfallemezek és a stabilizált vályogépítés bevezetése mind a közeljövő feladatai közé tartozik. Engedjék meg, hogy kissé részletesebben térjek ki saját szakmai területem, az ipari és mezőgazdasági építészet legsürgősebb feladataira. Miként az építészet egyéb területein, úgy ezen a területen is a tervezett, illetőleg kivitelezett építményeknek meg kell felelniük gyakorlati rendeltetésüknek, ami azt jelenti, hogy statikailag szilárdan, anyagtakaré8
