Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Elhunyt professzoraink
Az Ókori Építészeti Tanszékre 1928-ban nevezik ki nyilvános rendes tanárnak; haláláig tartó egyetemi munkája alatt a dékáni és a rektori tisztséget is viseli. Ezután már egymás után érik a különböző társadalmi megtiszteltetések. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Építész Szakosztályának előbb jegyzőjévé, majd elnökévé, aztán a Magyar Tudományos Akadémiának levelező tagjává választják és a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Középítési Tanácsnak, Szombathely város Törvényhatósági Bizottságának, az Országgyűlésnek stb. lesz tagjává. Kitüntetései közül a 11. osztályú magyar érdemkeresztet és az iskolaépítésben elért eredményeiért kapott Corvin-koszorút kell kiemelni. A Műegyetemen, tanszékén, a legjobb végzős hallgatókból és a végzett fiatal építészekből állítja össze tervezőépítészi irodáját. Ebben az irodában dolgozik többek közt Kardos György, Lauber László, Nyiri István, Páz- mándi István és még többen a ma is alkotó építészek közül. Ennek az irodának segítségével jelentős tervezőépítészi tevékenységet fejt ki; Budapesten, Egerben és másutt több iskolát, templomot, sok bérházat, családiházat stb. épít. És több mint harminc tervpályázaton nyer első díjat. Ismertebb művei közül is kiragadva — és nem időrendben — meg kell említeni — például — a budapesti Villányi úti volt cisztercita gimnáziumot és templomot, a BSZKRT Akácfa utcai székházát, saját családiházát a Himfy utcában, az egri Pénzügyigazgatóság, a Posta és a Korona Szálló épületét, a budapesti Rákóczi úti bér- és üzletházat, a félben maradt Madách sugárút Tanács körúti torkolatának építészeti kialakítását és ebben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa új székházát. Irodalmi munkásságában főleg a XVII—XVIII. századi magyarországi barokk építészettel foglalkozik. Sok cikke, tanulmánya jelenik meg a különböző szaklapokban, és önálló műveket is publikál. Jelentős tudományos örökség azonban nem marad utána. Wälder Gyula emléke elevenen él tanítványaiban. Mindig mosolygós arcára, érdekes előadásaira szeretettel emlékeznek vissza volt hallgatói. Szakemberi, építészi értékeit az elmúlt félszázadról megírandó építészettörténet fogja pontosabban, részletesebben megállapítani, és művét a magyar építészet megfelelő helyére állítani. Emlékét, jelentősebb művei mellett, főleg egykori tanítványai őrzik. Major Máté 82
