Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Elhunyt professzoraink

WÄLDER GYULA (1884—1944) Szombathelyen született. Az elemit itt, kö­zépiskoláit részben itt, részben Budapesten, a Ferencz József Intézetben végezte. Apja — Alajos — is építész. Városa szép emlékeit őrzi Pannónia római és ókeresztény építészetének, művészetének és a magyarországi barokk je­les alkotásait, többek közt a Székesegyházat, Hefele Menyhért művét s ebben Maulbertsch freskóit. Nyári szünideit gyakran az osztrák ba­rokk szép városában, Salzburgban, nagybátyjá­nál, Hans Wälder festőművésznél tölti, itt vi­szont elsősorban Lucas von Hildebrandt művé­szetével ismerkedik meg. így aztán a családi otthon, és e két város építészeti tája egy­képpen az architektúra s ebben a barokk felé való orientálódását formálja a fiatalembernek. Budapesten a Műegyetemen Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Schu­let Frigyes a mesterei, akik Wälder fiatalkori élményeihez hozzáadják az akkori, nem túl széles, de alapos és stabil szakismeretek képzettségét. Dip­lomáját 1905-ben kapja kezébe, s ezzel megkezdődik lendületes építészi pályafutása. A kezdet: egy évi itáliai tanulmányút, melyet a Képzőművészeti Or­szágos Tanács ösztöndíja tesz lehetővé. Itáliában az antik, főleg a császár­kori Róma emlékei foglalkoztatják. Ekkor kap megbízást II. Szilveszter pápa síremlékének tervezésére. Budapestre visszaérkezése után egy gyógyszertár tervével Ybl-díjat nyer a Magyar Mérnök és Építész Egylet pályázatán. Ezután kerül a Mű­egyetemre, az Ókori-építészeti Tanszékre, Nagy Virgil mellé, adjunktus­nak, s itt dolgozik az első világháború kitöréséig. Ez időben tanulmányozza Eger, Pozsony (Bratislava) és Nagyszombat (Trnava) barokk építészetét. E tanulmányait a háború idején is folytatja, főleg a két utóbbi helyen. A háború befejeztével a Fővárosi Közmunkák Tanácsához kerül mint az építési és városrendezési ügyek előadója, ahol, viszonylag hamar, előbb osztálytanácsos, később miniszteri tanácsos lesz. Ez időben foglalkozik a Margit-híd környezetének, és a mai Árpád-híd pesti hídfőjének kialakítá­sával. 6 Évkönyv — 6411 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom