Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Turányi István: A közlekedési kapacitáselmélet alapfogalmai

Nagyon valószínű, hogy a választék és a mennyiségi arány termelési kapacitásra való hatásának az ipari termelés területén már megoldott problémája e közlekedési kérdés tisztázását is előreviheti.

Ismeretes, hogy a közlekedési (főleg pálya-) berendezések termelési kapacitásának számításánál a hasznos időalap helyett legtöbbször a naptári időalappal számolnak. Ez a megoldás elvileg is helyes, mert a közlekedési pályák általában szakaszos, időszakos üzemű berendezések, s helyes szervezés mellett biztosítani lehet, hogy a kapacitáskihasználás adott időpontban lehetséges maximuma és a tervszerű megelőző karbantartás vagy a hatósági vizsgálat ideje ne essék össze, vagyis a berendezés a teljes 1440 percen át használható legyen. Ez nyilván teljes analógiája az iparban a kampányszerű, általában a szakaszos működésű üzemekben (például cukor-, szeszgyárak stb.) kiterjedt mértékben alkalmazott eljárásnak. Bár a járműveknél némileg más a helyzet, de ezek inkább »gépi« jellegüknél fogva, még közelebb állnak a telepített ipar munkaeszközeihez. Kellő, előrelátással megszervezett tervszerű megelőző karbantartás mellett ezeknél is, egyes dolgozó járművek esetén teljes naptári időalappal lehet bizonyos időszakokban az egy napra eső teljesítő képességet számítani. A teljes vontatott és vontató járműparkra mint keresztmetszetre vonatkozólag azonban ez az elv már nem vihető át, mert elsősorban a szintén fontos keresztmetszetet jelentő járműjavító üzemek munkájának folyamatossága érdekében mindenkor számottevő mennyiségű járműpark lesz ezekben lekötve.

Ezek a gondolatok vetik fel a TMK üzem és a szállító üzem kapacitása közti szoros kapcsolat kérdését, mely az ipari üzemeknél is teljesen azonos módon jelentkezik, és végeredményben a hasznos időalap értékének determinálásán keresztül hat. E téren is számos probléma megoldását segíti elő az ipar területéről vett analógia.

Ismeretes, hogy a folyamatos termelés szervezésében szinte egyedülálló, központi tényező az ütem. Az ütem az az időköz, mely két egymást követő terméknek valamely meghatározott keresztmetszeten való áthaladása közt eltelik. Nyilvánvaló, hogy ha a folyamatosan és egyenként v sebességgel mozgó termékek távolsága If, akkor az ütem:

v

ennek reciprokja pedig az időegység alatt a keresztmetszeten átáramló termékmennyiség, vagyis élenjáró körülmények között a teljesítő képesség időegységre vonatkoztatott értéke:

1 _ v__

T~ If

E képletekben a közlekedés követési idő fogalmára, a teljesítő képesség

189