Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Elhunyt professzoraink

DR. KOTSIS ENDRE (1897—1954) Tanártársai, barátai ás tisztelői megdöb­benéssel értesültünk elhunytéról. Tudtunk be­tegségéről, de bízva reménykedtünk gyógyulá­sában. Sajnos, ez nem következett be, és most szomorúan emlékezünk a kiváló tanárra, szer­zőre és építészre. 1897-ben született Aradon, ahol érettségit tett jeles eredménnyel. A budapesti Műegye­temen szerezte meg kitűnő minősítésű építész oklevelét. Diplomájának elnyerése után a Mű­egyetem Épületszerkezeti Tanszékén Sándy Gyula mellett működött, majd a Felső Építő­ipariskolán volt helyettes tanár. Ezt követően a Közgazdaságtudományi Egyetem Mezőgazda- sági Karán megbízott előadói minőségben adta elő a Mezőgazdasági építészet c. tárgyat. Korán érte el a tudományos fokozatokat, 1923-ban szerezte meg a műszaki doktori címet és 1931-ben a magántanári képesítést. Ezzel végleg elkötelezte magát az építéstudomány művelésére. 1938-ban a Műegyetem Magasépítési Tanszékére tanárrá nevezték ki. Az 1944—45. években a Mérnöki és Építészmérnöki Kar dékánja volt. 1949-ben történő nyugdí­jaztatása után a Mezőgazdasági Tervező Intézetben, majd az Építéstudo­mányi Intézetben végzett igen fontos irányító és tudományos munkát. Kotsis Endre nagy életművet hagyott maga után. Ebből legjelentő­sebbnek kell tartanunk élőszóval és írásban kifejtett tanító munkásságát. Az egyetemi katedrán és egyéb helyeken tartott előadásain, írásműveiben szenvedélyesen és meggyőző erővel hirdette az építészet igazságait. Ku­tatta és pontosan megfogalmazta az építészeti összefüggéseket és törvény- szerűségeket. Kiváló munkamódszere eredményezte alkotásainak nagy számát, és tette irodalmi és tervezői munkáját igen termékennyé. A habozást nem ismerte, hatalmas enei'giával és kitartással tört tudományos és művészi céljai felé. Az építéstudományt négy munkaterületen művelte. Egyforma felké­szültséggel és szeretettel munkálkodott az épületszerkezettan, a mezőgaz­106

Next

/
Oldalképek
Tartalom