Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Elhunyt professzoraink
dasági és falusi építészet, az általános építőművészeti kérdések és az építészet közgazdasági témaköreiben. Az építéstudomány kérdéseit az utóbbi időkig szokásos leíró módszer helyett oknyomozó metódussal közelítette meg. Kutatásainak, tanításának, írásainak homlokterében az épületszerkezettan állott, amelyről azt tartotta, hogy az nem az általános építészet kiegészítő szaktudománya, hanem az építészet gerince, bármelyik építő korban az építészet egyik legfőbb meghatározója. Azt vallotta, hogy az anyagok, szerkezetek és a mesterségek alapos ismerete nélkül nem lehet valaki igazi építész. Minden igyekezetével azon volt, hogy ennek a tételnek helyességét elismertesse, tanítványaiba és munkatársaiba belenevelje. Gyakran használta fel az írott szó adta tanítási lehetőséget. Ö volt a legutóbbi időkig — az 1945. év tavaszán tragikusan elhúnyt Möller Károly on kívül — a magyar építészeti irodalom legtermékenyebb művelője. Igen sok közleménye jelent meg a szaklapokban és a napisajtóban. 16 könyvet írt, amelyek terjedelmükben és mondanivalóikban egyaránt jelentősek. Ezen a helyen nem sorolhatjuk fel összes műveit, egynéhányról azonban lehetetlen meg n^m emlékeznünk. A mezőgazdaság és falu építészete (1931) igen jó átfogó jellegű mű. 1945-ben adta ki a tankönyvnek szánt Épületszerkezettan c. munkáját, amely ezen a szakterületen az első magyar nyelven megjelenő és tudományos értékelésre méltán számottartó összefoglaló mű. A műszaki közönség által régóta várt írásmű szakkönyvnek is megfelelőnek bizonyult. 1954-ben jelentette meg a Mezőgazdasági építészet c. munkáját, amelyben a kérdés fontosságának megfelelő terjedelemben és mélységben dolgozta fel a témát. A könyv értékére és sikerére jellemző, hogy szerzőjének halála után, 1955-ben egyetemi tankönyvnek nyilvánítva II. kiadásban jelent meg. Kéziratban meglevő Tetők szerkezete és esztétikája c. kedvenc művét, melynek tematikájáról a Mérnök Továbbképző Intézetben tartott előadásaiból értesültünk, minél hamarább közre kellene adni. Könyveit és közleményeit a magas színvonalú mondanivaló, a keresetlen kifejezési mód, érthetőség és fordulatos stílus, az egyöntetű, fegyelmezett, korszerű ábrák, a grafikai és tipográfiai igényesség jellemzi. Meg kell említeni, hogy írásainak igen nagy munkát jelentő tördelését is mindig maga végezte. Építészi egyéniségének legszembetűnőbb sajátossága, hogy az anyagok építészeti kifejező képességét, a szerkezetekből spontán adódó formákat tekintette elsődlegesnek. A helyes felépítésből és a gondosan megoldott szerkezetekből adódó tömegek, a szép arányok és részletek, a jó ízléssel megválasztott színek és textúrák, a mértékkel alkalmazott képzőművészeti díszítések, az előkelő egyszerűség azok az alkotó elemek, amelyek épületein harmonikus egységbe ötvöződnek. Számos családi- és bérházat, középületet, valamint mezőgazdasági és ipari épületet tervezett. Ezek közül kiemelkednek saját családi háza; a Budapest, Vörösmarty tér 5. sz., az Attila utca 57—59., 87. és 95. sz., a Krisztina körút 143. sz. alatti, valamint a Székesfehérvár városképébe jól illeszkedő bérházai ; a szerencsi iskola és kultúrház ; a kiskunmajsai elemi iskola ; a székesfehérvári alumíniumhengermű ; a budapesti tenyészállatvásár több pavillon ja. 107
