Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
14 rolását a 3. sz. melléklet tartalmazza (a részletes ismertetést korábban valamennyi Kar dékánjának megküldtük). Az alapkurzusokat a 30 órás speciális kollégiumok gazdag választéka egészíti ki. A tantárgyi kínálat kialakítása a következő megfontolásokat tükrözi: egyfelől olyan társadalomtudományi ismereteket kell oktatni a hallgatóknak, amelyek szorosabban kapcsolódnak a jövendő mérnök fejlesztői, irányítói, vállalkozói stb. tevékenységéhez, másfelől az európai hagyományoknak megfelelően olyan értékek elsajátítását teszik lehetővé, amelyek segítik őket az értelmiségi feladatok felelősségteljes megoldásában. (FEANI kritériumrendszer alapján: euromérnök, Mérnöki Kamara aj ánlásai. ) A társadalomtudományi ismeretek oktatásánál azonban nem csak a választhatóság biztosítása, hanem a hallgatóknak a tárgyak felvételére történő orientálása is fontos szempont. Ez utóbbi a 240 órás keret kitöltése legcélszerűbb módjainak, azaz a tárgyak egymásra épülésének, illetve tartalmi koncentrációjának megtervezésével érhető el.Egy ilyen tárgy - struktúra a választhatóságban kétségtelenül bizonyos korlátozásokat jelent, de a célra irányultabb és hatékonyabb társadalomtudományi képzés kereteit biztosíthatja. Ennek kialakítása - a karok tantervfejlesztő munkálataival összhangban - jelenleg folyik, a következő két alapelv figyelembevételével: - a 240 órán belül, az egyes karokon meghirdetésre kerülő általánosan kötelező (jelenleg ez egységesen a "Közgazdaságtan" című tárgy), illetve a kötelezően választható kurzusokat a karok mindenkori igényei szabják meg, - tartalmilag egymásra épülő tárgyakból párhuzamosan olyan társadalomtudományi modulok is meghirdetésre kerülnek, amelyek egyes szakirányokat (specializáciőt) támogatnak és/vagy előkészítenek egy későbbi másoddiplomás képzést (ilyen tervezett modulok pl.:"vállalkozói mérnök", "közigazgatási mérnök", "környezetgazdasági menedzser", "vizuális kultúra", "t udomány - technika társadalom" stb.) E rendszert, kidolgozása és a karokkal történő egyeztetése után az 1991/92-es tanévben beindítjuk, s 1992 őszétől szeretnénk általánossá tenni. A posztgraduális képzés keretében meghirdetjük az építés szociológus képzést. E képzési forma egyéb területein is részt vállaltunk az oktatásban különböző résztémákkal.
