Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. február 25. (261-412) - 1. Tájékoztató a Jövő Mérnöke munkájáról - 2. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása - 3. Javaslat az 1991. évi gazdálkodás ideiglenes rendjére - 4. Javaslat szervezeti egységek megszüntetésére, átszervezésére - 5. Javaslat alapítvány kezdeményezésére, valamint a Nemzetközi Színinformációs és Színoktatási Központ, ill. Múzeum Egyetemünk területén történő felépítésére - 6. Módosítási javaslat a tanterem elnevezéssel, szoborállítással kapcsolatos egyetemi tanácsi határozathoz - 7. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására

rek, vegyszerek, könyvek, folyóiratok körében jóval nagyobb) a költségvetés 1988-ban 0%-os, 1989-ben 10%-os, 1990-ben 0%-os, 1991-ben 10%-os dologi automatizmust nyújtott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy e szerény növekményt sem kaptuk meg a kiadások minden elemére. Az is tény viszont, hogy az így keletkezett jelentős hiányt részben kompenzálták az évközi pótelőirányzatok. A fentiekből következően az intézmények dologi kiadásaira 1991-ben felhasználható költségvetési támogatás a legkedvezőbb számítások szerint is csak mintegy 50%-a a 15 évvel korábbinak. A feltételek éveken keresztül tartó folyamatos rosszabbodása, valamint a rendkívüli mértékben felgyorsuló infláció - még változatlan feladatok esetén is - csak jelentős többletráfordítással lenne ellensúlyozható. (Az infláció hatása a felsőoktatásra most is átlagon felüli: a forint leértékelés, a repülőjegy-áremelkedés, a konvertibilis valutában való elszámolásra történő áttérés, a nemzetközi tudományos rendezvények részvételi díjai; a könyv- és folyóirat-, gép-, műszer-, vegyszerárak rendkívüli mértékű, 3-10-szeres emelkedése; 126%-os távfűtési, 66%-os elektromos energia-, 110%-os víz-, csatorna-, 150%-os telefon-, 88%-os tüzelőanyagár-, - díjemelés stb.) Az idei 10%-os dologi automatizmus még a tervezett átlagos 35%-os inflációt tekintve is megoldhatatlan helyzetet teremt a felsőoktatási intézmények számára. A hiánynak ez a mértéke (20-40%) a szokásos évközi pótelőirányzatokkal nem kezelhető. A kialakult helyzet, a várható fizetésképtelenség a költségvetés átfogó felülvizsgálatát igényli. Számolni kell azzal is, hogy egyes központi intézkedések (pl. az üdülés támogatásának megadóztatása, a közlekedési tarifa emelése) és helyi törekvések (kommunális adó kivetése) tovább súlyosbítják majd az intézmények helyzetét.