Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1989. október 2. (6-133) - 1. Beszámoló a BME 1988/89. tanévi munkájáról és javaslat az 1989/90. tanévi munkatervre - 2. A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei - 3. Javaslat az idegen nyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzatára - 4. A költségvetés módosítása, döntés a tartalékkeret felhasználásáról - 5. Javaslat az 1990.évi Állami díjra
A műszaki felsőoktatási alapszakok szakbizottságainak elnökét ás tagjait a Műszaki Felsőoktatás Rektori és Főigazgatói Kollégiuma kéri fel, a szakbizottságok tevékenységét ugyanez a Kollégium irányítja. A műszaki informatika szak tantervi irányelveinek megvalósítását a Felsőoktatási Informatikai Szakbizottság, a műszaki pedagógusképzés tantervi irányelveinek megvalósítását pedig a Műszaki Pedagógusképzés Felsőoktatási Szakbizottsága kiséri figyelemmel és értékeli a határterületen érdekelt szakágak felsőoktatási rektori és főigazgatói kollégiumaival együttműködésben. E szakbizottságokban a Műszaki Felsőoktatás Rektori és Főigazgatói Kollégiuma képviselteti magát. V. 17. A műszaki egyetemek egyetemi szintű/valamint főiskolai szintű képzettséget tanúsító oklevelet, a mű' szaki főiskolák csak főiskolai szintű oklevelet adhatnak ki. | 18. Az egyetemen és a főiskolán kiadott, főiskolai végzettséget tanúsító oklevelek egymással egyenértékű végzettségi szintet jelentenek. 19. A főiskolai szintű alapképzés időtartama a nappali tagozaton három tanév /esti és levelező tagozaton négy tanév/, az egyetemi szintű alapképzés nappali tagozaton öt tanév. 20. Bármelyik főiskola, bármelyik szakon - megfelelő eredmények felmutatása esetén - jogot nyerhet arra, hogy hallgatóit ne mindjárt a hároméves tanulmány lezárását követően, hanem csak egy gyakorlati munkával egybekötött - és a főiskola részéről szervezett és ellenőrzött - diplomaterv-készítési év után bocsássa államvizsgára, amennyiben erre felkészült és igényt tart. Az illetékes főiskola erre vonatkozó előterjesztését a Műszaki Felsőoktatás Rektori és Főigazgatói Kollégiumának kell véleményezni. Az előterjesztésről a Művelődési Miniszter dönt, a képzésben érdekelt szakminisztériummal közösen. 21. Az egyetemek a műszaki felsőoktatási szakokon egyetemi szinten főiskolai végzettségűek számára levelező alapképzést hirdethetnek meg. Ennek neve egyetemi kiegészítő képzés. (Lásd a 25. pontot.) 22. A műszaki szakos pedagógusképzés mindkét szinten, mind a nappali, mind a levelező tagozaton egy-egy tanévvel hosszabb (a 19. pontban meghatározott tanulmányi időkhöz képest). 23. Az egyetemi képzés során lehetővé kell tenni, hogy a III. tanévet eredményesen elvégző, de a tanulmányaikat lezárni kivánó hallgatók - legfeljebb egy további, gyakorlati munkával egybekötött képzési és diplomaterv-készítési év után - főiskolai szintű, üzemmérnöki végzettséget szerezhessenek, magán az egyetemen vagy a szak szerint illetékes főiskolán. A végzettség megszerzésének feltételeit (az államvizsga előtt leteendő vizsgákat és az üzemmérnöki diplomaterv témáját) az üzemmérnöki oklevelet kiadó intézmény határozza meg. Mivel a főiskolai és az egyetemi képzés három tanévének célkitűzései és tananyagai egymástól eltérnek, a főiskolai szintű kibocsátás egyetemi és főiskolai végzettjeinek képzettségében lehetnek sajátos eltérések ugyanazon a szakon belül is. f 24. Azok számára, aki egyetemi tanulmányaikat a III. tanév eredményes lezárása előtt önként megszakítják, lehetővé kell tenni, hogy az egyénileg előírt feltételek teljesítése (előírt vizsgák letétele) után a megfelelő főiskolai szak nappali vagy levelező tagozatán folytathassák tanulmányaikat és főiskolai végzettséget szerezzenek. Az átiratkozá3nak nem feltétele a tantárgyak és a tantárgyi tematikák tételes megfelelése. 25. A főiskolai képzésben résztvevő, kiemelkedő teljesítményű hallgatóknak lehetővé kell tenni, hogy főiskolai tanulmányaik mellett (részben vagy egészben) teljesíthessék egy egyetemi kar első három évének részükre előírt követelményeit (egyéni képzési tervvel), ami után az egyetemi kar nappali tagozatának IV. évfolyamán, folytathatják tanulmányaikat. 4 •4 11 26. Lehetővé kell tenni azt, hogy a főiskolai végzettséget szerzettek a megfelelő egyetemi szakon tanulmányi eredményeiktől függően - a fogadó intézmény által előírt követelmények teljesítése (egyénileg előírt vizsgák letétele) után - folytathassák tanulmányaikat, és egyetemi végzettséget szerezhessenek: a nappali tagozaton, vagy a kiegészítő levelező képzésben. eves 27. Érettségizettek számára csajba 'főiskolai szinti üzemmérnöki végzettség megszerzésére lehet négy levelező vagy esti képzéijt meghirdetni. Azok, akik ezen az úton szereznek üzemmérnöki oklevelet, ennek 5
