Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1989. október 2. (6-133) - 1. Beszámoló a BME 1988/89. tanévi munkájáról és javaslat az 1989/90. tanévi munkatervre - 2. A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei - 3. Javaslat az idegen nyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzatára - 4. A költségvetés módosítása, döntés a tartalékkeret felhasználásáról - 5. Javaslat az 1990.évi Állami díjra
megszerzése után ugyanolyan feltételek mellett jelentkezhetnek az egyetemi végzettség megszerzését célzó tanulmányokra, mint akik a nappali tagozaton szereztek üzemmérnöki oklevelet. 28. A felsőoktatási intézmények - az eljárásokra vonatkozó előzetes egyeztetésekkel - mozdítsák elő azt, hogy az a hallgató, aki a főiskolai, illetve az egyetemi tanulmányok I. tanévét eredményesen elvégezte, de felsőfokú tanulmányait nem kivánja folytatni, előre meghatározott feltételek teljesítése útján szakképesítést (bizonyítványt) szerezhessen a közoktatásban (vagy más úton), elvégzett felsőfokú tanulmányainak méltányos beszámításával. VI. 29. Mind az egyetemi, mind a főiskolai képzésben szakonként a tantervek tananyagait három csoportba soroljuk: - Szakmai törzsanyag : a szak tananyagának az a része, amely a vonatkozó szakterületen belül a széleskörű tudást és konvertibilitást biztosítja. Nevezetesen: - olyan mérnöki alaptudást nyújt, amelyre a szak valamennyi jelentősebb munkaterületén egyaránt szükség van - olyan alaptudományi felkészültséget nyújt, amely az előbbi mérnöki alaptudás kellő mélységű elsajátításához feltétlenül szükséges Ide sorolható minden olyan (tantermi, laboratóriumi, stb) tananyag, amely az alábbi követelmények valamelyikét teljesíti: - olyan előismereteket nyújt, amelyek a további moduláris választást egyáltalán nem korlátozzák - olyan előismereteket nyújt, amelyek ugyan a további moduláris választásoknak csupán egy részét teszik lehetővé, de amelyek a szak területén még mindig széles körben használható tudást nyújtanak. - Differenciált szakmai tananyag : a szakhoz tartozó különböző alkalmazási területek művelésével kapcsolatos tananyag, amely didaktikailag elősegíti a mérnöki készségek fejlődését, ugyanakkor kitekintést is jelent a szakosodás és a továbbképzés későbbi, alapképzés utáni lehetőségeire. - Az általános értelmiségi feladatok ellátására előkészít ő - és a szak egészére közös - tananya g, amely nyelvtanulásra és társadalomtudományi ismeretek szerzésére irányul. (A felsőfokú oktatási intézményeknek szervezett lehetőségeket és időt kell biztosítani a testnevelésre, de az erre fordított idő nem része az órarendnek, nem terheli a tanterv óraszámait.) Tartalmát intézményenként és szakonként kell meghatározni. 30. A tanterv tárgyainak a fenti tananyag-csoportok szerinti besorolása a felsőoktatási intézmények - egyetemeken a szak oktatására feljogosított kar - feladata. Tárgyanként meg lehet határozni azt, hogy annak a fenti tananyag-csoportok közül egyet vagy többet kell-e szolgálnia. Az utóbbi esetben azt is, hogy a szóban forgó tárgy a tanterv heti óraszámainak körülbelül milyen arányában kiván az egyes tananyag-csoportokhoz hozzájárulást nyújtani. 31. A fenti három tananyag-csoport és a diplomatervezés körülbelüli tantervi arányaira - valamennyi egyetemi és főiskolai szakra vonatkozóan - az alábbiak mérlegelését ajánljuk: - Előkészítés az általános egyetemen főiskolán értelmiségi feladatokra max. 15% max. 15% - Szakmai törzsanyag - Differenciált szakmai kb. 50% kb. 40% tananyag kb. 25% kb. 35% - Diplomatervezés ill. szakdolgozat max.10% max. 10% A fenti arányok a valamennyi félévre összegezett heti óraszámok százalékában értendők. 6
