Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990

1989. október 2. (6-133) - 1. Beszámoló a BME 1988/89. tanévi munkájáról és javaslat az 1989/90. tanévi munkatervre - 2. A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei - 3. Javaslat az idegen nyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzatára - 4. A költségvetés módosítása, döntés a tartalékkeret felhasználásáról - 5. Javaslat az 1990.évi Állami díjra

A szakiránynak is a szak munkaterületén széles körben hasznosítható tudást és készséget kell nyújtania. II. 10. Az 5. pontban felsorolt szakokra jTszal^meghirdetésére feljogosított műszaki felsőoktatási intézmények­nek közösen kell képzésVcélokatj'fcaritérvi irányelveket és - intézményenként külön-külön - tántérvekl't kidolgozni. Az a cél, hogy ezek a következő néhány év folyamán - az oktatás folyamatosságát minél kevésbé megzavarva, átmeneti tanterveket lehetőleg elkerülve - fokozatosan bevezetésre kerülhessenek a tanulmányok kezdetén, az első évfolyamon. Elsősorban a képzés egészét befolyásoló tartalmi előrelépé­sek megvalósítására kell törekedni. A formákon ott és úgy kell változtatni, ahol és ahogy ez a kitűzött tantervi fejlesztések tartalmi lényege szempontjából szükséges. 11. A tanterv jnodulárts felépítésének célja a jelenleginél lényegesen nagyobb lehetőségek nyújtása: tema­tikai választásokra, a párhuzamos modulok számának és tartalmának módosítására, a tanterv egy-egy moduláris választásra kijelölt helyén belül. A moduláris szerkezetű tanterv egy-egy modulja, egy (vagy több) tárgyat - egy vagy több félévre kiterje­dően - foglal magába. (Az egy modulba tartozó tantárgyak csak együtt vehetők fel.) A tanterv bármelyik moduláris választásra kijelölt helyén legalább két (párhuzamos) modult kell felkínálni a hallgatóknak választásra. 12. Lehetőségeket célszerű nyújtani alapozó tárgyak párhuzámol tanítására is, nagyrészt ugyanazt az elő­ismeretet nyújtva, de különféle tanári felfogásokat megengedve, egyéni tanári kezdeményezésekre is al­kalmat adva, a túlzottan nagy évfolyamok közös tanítását elkerülve, ott ahol ez célszerű, és ahol erre megvannak a feltételek. 13. Az intézményi (egyetemeken a kari) tantervek moduljai körében a hallgatók - az alábbiakban meghatá­rozott keretek között - szabadon választhatnak. A tanterv egyes modulok felvételét más - előzőleg már hallgatott - modulok sikeres teljesítéséhez kötheti. 14. Az intézmények (egyetemeken a karok) határozzák meg azt, hogy adott időszakban milyen modulokat ajánlanak fel a hallgatóknak választásra. A hallgatók választását korlátozhatják előismereti feltételek, egy-egy oktatási szervezeti egység, vagy tanári kollektíva személyes, felszerelésbeli és alapterületi lehe­tőségei. Ilyen esetben is a hallgatókat a jelentkezéskor versenybe kell hozni, tanulmányi eredményeik és konkrétan értékelhető teljesítményeik alapján. III. 15. A műszaki egyetemek és a műszaki főiskolák hallgatói valamelyik műszaki felsőoktatási szakhoz kapcso­lódva (részben párhuzamos részben sorba kapcsolt képzés keretében) szerezhetnek műszaki pedagógusi végzettséget. Erre egyrészt az alapul vett műszaki felsőoktatási szak tantervein (moduljain) belül a dif­ferenciált szakmai tananyag keretében, másrészt a műszaki felsőoktatási szak elvégzését követően kell lehetőséget nyújtani: az egyetemen az oki. középiskolai mérnöki-tanári, a főiskolán az oki. üzemmérnök szaktanári végzettség megszerzésére. IV. 16. A tantervi irányelvek megvalósításának figyelemmel kisérése, az illetékes felsőoktatási intézményekkel való rendszeres konzultáció, az előrehaladás időszakos - például egy-két évenkénti - értékelése szakonként a műszaki felsőoktatási szakbizottság feladata. Egy-egy szak szakbizottsága a szóban forgó szak oktatására feljogosított egyetemi karok dékánjaiból, (dékánhelyetteseiből), főiskolák illetékes főigazgatóiból (főigazgatóhelyetteseiből), felkért egyetemi és főiskolai tanáraiból, a szakterület kiemelkedő szakszemélyiségeiből (nagyrészt az érintett szakok címze­tes egyetemi tanáraiból), nemrég végzett, de ma már jelentős gyakorlati tevékenységet folytató szak­emberekből, egyetemi oktatókból, valamint egy egyetemi és egy főiskolai hallgatói képviselőből áll. A szakbizottságnak tagja az MM egy - a szakbizottság területét jól ismerő - vezető munkatársa. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom