Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1989. október 2. (6-133) - 1. Beszámoló a BME 1988/89. tanévi munkájáról és javaslat az 1989/90. tanévi munkatervre - 2. A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei - 3. Javaslat az idegen nyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzatára - 4. A költségvetés módosítása, döntés a tartalékkeret felhasználásáról - 5. Javaslat az 1990.évi Állami díjra
alap- és határterületi szakok az oklevél elnevezése alap- és határterületi szakok egyetemi szinten főiskolai szinten bányamérnöki oki.bányamérnök építészmérnöki oki.építészmérnök oki.építész üzemmérnök építőmérnöki okl.építőmérnöl^ oki.építő üzemmérnök gépészmérnöki oki.gépész mérnök oki.gépész üzemmérnök kohómérnöki oki.kohómérnök oki.kohász üzemmérnök közlekedésmérnöki oki.közlekedésmérnök oki.közlekedési üzemmérnök vegyészmérnöki okl.Yegyészmérnök oki.vegyész üzemmérnök villamosmérnöki oki. villamosmérnök oki.villamos üzemmérnök műszaki informatika oki.mérnök-informatikus oki. üzemmérnök-informatikus könnyűipari —• oki.könnyűipari üzemmérnök oki.középiskolai mérnök-tanár oki.üzemmérnök-szaktan ár Az oklevél /1/ rovatába egyetemi szintű végzettség esetén az oklevelet kiadó kar és mindkét képzési szinten a szak nevét, a /2/ rovatba pedig az oklevél fentiek szerinti elnevezését kell beírni /l.sz. melléklet/. 7. Azt, hogy az egyes műszaki felsőoktatási intézmények működési területe mely szakok oktatására terjedhet ki, a művelődési miniszter dönti el. Egy egyetemi kar vagy főiskola egy vagy több olyan szak meghirdetésére kérhet jogot, amelyet a kar kellő számú tanára eredményesen művel, és amelyhez az alapterület és a felszerelés is kellőképp rendelkezésre áll, a javasolt képzési szint igényeinek és a képzési céloknak megfelelően. A szak oktatására vonatkozó intézményi javaslatot elbírálás előtt a Műszaki Felsőoktatás Rektori és Főigazgatói Kollégiumának kell véleményezni. Az alapképzési szakok (az alap és határterületi szakok), és a kiadható oklevelek - 5. és 6. pont szerinti választékának és elnevezéseinek megváltoztatásához és kiegészítéséhez ugyancsak a művelődési miniszter döntése, az előterjesztés elbírálásához pedig a Műszaki Felsőoktatás Rektori és Főigazgatói Kollégiumának előzetes állásfoglalása szükséges. (Már a jelen irányelvek kidolgozásakor felmerült az igény néhány további határterületi szak létesítésére a természettudományokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatos határterületeken.Ezek mérlegelésével már az előbbi eljárást követve kell foglalkozni.) 8. A kiadott oklevélnek széles körben hasznosítható tudást és munkavégző készséget kell tanúsítania a benne megjelölt szak területén. Az alapképzés során a hallgatóságnak egyrészt a szakhoz igazodó, alapvető műszaki- és természettudományi ismereteket kell nyújtani, másrészt alternatív tanulmányi lehetőséget kell biztosítani a tantervek moduláris felépítése révén: - különböző alkalmazási területek felajánlásával, a hallgatók személyes érdeklődésének felkeltésére; - problémamegoldó készségeik kifejlesztésére, konkrét mérnöki feladatok megoldása útján. Az alapképzés része az általános értelmiségi feladatok megoldására való felkészítés is (29. pont). 9. A gyakorlat által igényelt specializáció a felsőfokú továbbképzés - ezen belül a szakosító továbbképzés és a tudományos fokozat megszerzését célzó egyetemi posztgraduális-képzés feladatát képezi. (Lásd a 34. és 35. pontot.) Egy-egy szakon belül szakirányok hozhatók létre, ha a képzési célok ezt indokolttá teszik. A szakirány tantervi keret a differenciált szakmai tananyag egy - a helyi adottságoknak, a gazdasági igényeknek és a hallgatók érdeklődésének megfelelően - javasolt összerendezésére, melyet az intézmény (egyetemen a kar) szervezhet. Az intézmények által kiadott oklevelekben Ts'aíca^zak megnevezési szerepelhet, míg a szakirányra utaló beírás csak a leckekönyvben illetve az oklevél betétívében jelenhet meg.
