Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990

1990. április 9. (928-1245) - 1. Javaslattétel vezetői megbízásokra - 2. Javaslat címzetes egyetemi tanári cím adományozására - 3. Javaslat kitüntetéses doktori cím adományozására - 4. A BME feladatai a tantervi alapelvek elfogadása után - 5. A hallgatók szociális támogatásának helyzete, a támogatási rendszer korszerűsítése - 6. Javaslat a GMF műszaki szolgáltatási tevékenységének korszerűsítésére - 7. Egyebek - 1. Szociális-kulturális alap felosztására tett javaslatok - 2. KK szerződések véleményezése - 3. Világkiállítással kapcsolatos kft alapítása - 4. Lágymányosi terület BME ingatlanainak hasznosítása

- 5 ­A 23/1986. (VIII.31.) MM. sz. rendelet az állami támogatások elosztá­sában két döntési szintet határoz meg. Központi intézményi szinten az egyes intézményeknek juttatandó pénzösszeg, intézményi szinten az egyes hallgatónak jutó támogatás. A központi döntés formalizált (a hallgatói létszám és bizonyos normatívák alapján automatikusan adódik az összeg),a BME-n és a többi a felsőoktatási intézményben is a hall­gatók által választott diákjóléti testületek végzik az elosztást, for­málják szabályait, technikáját,a figyelembe veendő tényezőket. A diák­jóléti bizottságok mozgástere erősen behatárolt, a támogatási forint nem "konvertibilis" (a formák között nem lehetséges átcsoportosítás). Ettől el lehetett térni az állami támogatások 1989. februári emelésé­nél, amikor az intézményekre (a hallgatókra, illetve választott testü­leteikre) bízták személyenként 300 Ft-nak a támogatási formák közötti elosztását. Az intézmények elsöprő többségében (közel 100 Vában) és a BME-n is, nem a teljesítmények ösztönzését, vagy a hátrányos helyzet csökkentését szolgáló általános ösztöndíjat, illetve szociális támogatást növelték, hanem az ösztönzést nem szolgáló jövedelemkiegé­szítő pótlékot emelték 610 Ft-ról 910 Ft-ra. Az 1. sz. táblázat adatait vizsgálva nem csak az alacsony nominális növekedés a szembetűnő, de a pénzügyi támogatások változó belső össze­tétele is, ami a diákszociális rendszer elvi alapjának (ti. teljesít­ményösztönzés-ösztöndíj, hátrányos helyzet kiegyenlítés - szociális támogatás) ellentmond. A hallgatói jogálláshoz kapcsolódó jövedelemkiegészítő pótlé k,amelynek igénybevétele nem kapcsolódik a tanulmányi eredményhez, 1982 és 1989 között több mint 6,7-szeresére nőtt, és meghaladta mind a szociális támogatás, mind az általános ösztöndíj átlagösszegét. Ugyanakkor a teljes támogatási keret több mint 40 Vát köti le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom