Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 26. (1555-1686) - 1. Jelentés az 1988. évi gazdálkodásról - 2. Javaslat az 1989. évi nagyjavítási munkákra - 3. Előterjesztés az étkeztetési feltételek javításáról - 4. Javaslat központi (tárca)beruházási juttatások felosztására - 5. A Belső Utasítás módosításának irányelvei - 6. Intézeti osztály intézeti tanszékké való átalakítására javaslat

6 Javasolom, hogy a Tanács kérje fel a gazdasági és műszaki főigazgatót, hogy korszerüsitési javaslatában tegyen előterjesztést az intézményi elvonások mértékére. Ha az Egyetemi Tanács szükségesnek tartja, küldjön ki egy bizottságot, amely együttműködik a gazdasági és műszaki főigazgatóval a javaslat kidolgozásában. Ez a bizottság célszerűen a Tudományos Osztály, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, a karok, a Jogi Csoport és a szakszervezetek képviselőiből állna. 4. Elszámolás-technika Az intézményi elvonások mértéke határozza meg az árbevételből származó egyetemi jövedelmet, de egy-egy elszámolással kapcsolatos alakulása az elszámolási technikától függ. Erre a következő változatok jöhetnek számításba. 4.1 Az 1989.január 1. után kötött szerződésekre vonatkozó, 16.345/89.sz. körlevélben ismertetett mmegoldás, amely szerint a TKA befizetés, a hallgatói dijak, a dologi kiadások, a szellemi alkotások dijai és a költségként beszerzett állóeszközök árának levonása után fennmaradó összegen a tanszék és az intézmény meghatározott arányban (jelenleg érvényes szabályok szerint 58-42 osztozik. Ebben a megoldásban a tanszéki keret tartalmazza a tanszéki személyi költséget és közvetlenül a tanszékre jutó azon nyereséget, amely felett a tanszék közvetlenül rendelkezik. Ennek előnye, hogy a készkiadások után nincs központi elvonás. Hátránya, hogy a rendeletek adta lehetőség alapján személyi jellegű kifizetések (hallgatói, feltalálói, szerzői dij) is