Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 26. (1555-1686) - 1. Jelentés az 1988. évi gazdálkodásról - 2. Javaslat az 1989. évi nagyjavítási munkákra - 3. Előterjesztés az étkeztetési feltételek javításáról - 4. Javaslat központi (tárca)beruházási juttatások felosztására - 5. A Belső Utasítás módosításának irányelvei - 6. Intézeti osztály intézeti tanszékké való átalakítására javaslat

szerepelnek a felsorolt kiadások között, amelyek igy indokolatlanul csökkentik az intézményi elvonást. A modell e tulajdonsága a szervezeti egységet arra ösztönzi, hogy kiadásai között minél nagyobb összegű személyi kifizetéseket számoljon el. Megjegyzem, hogy ebben a modellben a megadott arányok előreláthatólag 60 % - 40 %-ra módosulhatnak a tanszéki keret javára, a központi célok sérelme nélkül. 4.2 A TKA kötelezettség befizetése után rögtön megosztjuk az öszszeget tanszéki és központi keretre. Ekkor a tanszéki keret automatikusan magába foglalja a készkiadásokat is. Ez a jelenlegi arányok fenntartása esetén azt jelenti, hogy a bruttó bevétel kb. 30-32 %-a kerül elvonásra, a többi a tanszékre kerül. Ennek az elszámolási konstrukciónak előnye, hogy a tanszéket a készkiadásokkal való takarékosságra ösztönzi, mert a megtakarítás a személyi ráfordítást növeli, de hátránya, hogy a nagy dologi és eszközigényű feladatok esetén a tanszéki keretet az átlagosnál nagyobb mértékben terhelhetik készkiadások. 4.3 Csak a TKA, a dologi kiadások és a beszerzett állóeszközök ára kerül levonásra az árbevételből, de a személyi jellegű kifizetések nem. Ez esetben az arányok megállapításához az adatok részletesebb analízisére van szükség. Ennek a modellnek előnye, hogy a 4.1 pontban emiitett hátrányt kiküszöböli, ezzel szemben bonyolultabbá teszi az elszámolást.