Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra

PETRASOVITS IMRE A GÖDDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM REKTORÁNAK KORREFERÁTUMA A magyar agrárfelsőoktatás európai mércével mérve is hosszú és eredményes múltra tekinthet vissza. A jelenlegi állatorvosi, erdészeti, kertészeti és mezőgazdasági tudományokkal foglalkozó egyetemeink: közül 3 (Budapesti Állatorvostudományi, a Soproni Erdészeti és a Keszthelyi Agráregyetem) több mint 200 évvel ezelőtt főiskolaként jött létre. Az egyetemi szintű agrárfelsőoktatás Magyarországon az 1920-ban alapított József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem keretében kapott otthont, állatorvos- és mezőgazdászképzés formájában. Ennek a történelmi folyamatnak az eredménye az 1945-ben létrejött Agrártudományi Egyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem. így alakult ki az agrártudományokkal foglalkozó jelenlegi hat egyetemünk. Ezeknek az egyetemeknek a képzési-,kutatási- és tudományos szolgálati tevékenysége felbecsülhetetlen hozzájárulás mindahhoz az értékhez, ami a magyar élelmiszergazdaságban, a vidék gazdasági és kulturális életében az elmúlt évtizedekben létrejött, illetve megmaradt. Az agráregyetemek a többi egyetemektől némileg eltérő szerepe — a képzési és kutatási, valamint a tudományos szolgáltatási funkciókon keresztül — a közvetlenebb és szélesebb részvétel a falu és a vidék általános és kulturális felemelkedésében, valamint hozzájárulni a természeti környezetnek, a tájnak a védelméhez és az ottlakók társadalmi önvédelméhez. Az agráregyetemet végzett szakembereink ugyanis szükségszerűen nemcsak szakkérdésekkel, hanem ezeknek a problémáknak kulturális és társadalmi vonatkozásaival is szembekerülnek, és megoldásukban, mint az élet igazolta, gyakran kiemelkedő szerepet vállaltak. 11