Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra

Ilyen intézkedések elveit a következőkben körvonalazhatjuk: 1. A szervezetében és felügyeletében széttagolt felsőoktatási rendszert egységes egyetemi rendszerré kell változtatni. Jelenleg a régi tudományegyetemek karai egymástól elválasztva, különböző minisztériumok hatáskörébe helyezve ,,egyetemekként'' működnek, külön-külön hivatali, gazdasági, műszaki, diákjóléti stb. apparátussal; általános ismereteket oktató külön tanszékekkel (társadalomtudomány, testnevelés, nyelvoktatás); eközben ugyancsak teljes kisegítő személyzettel külön intézmény végzi a négyéves tanárképzést néhány méterre az ötéves tanárképzést végző intézménytől. Másrészt főiskolák működnek távoleső egyetemi szintű intézmény karaként, ha a működtető tárca közös. Az egyegy városban levő felsőoktatási intézmények egységes irányítása nemcsak az apparátusok racionalizálását tenné lehetővé, hanem az egyesülésben résztvevő főiskolák oktatói kara szakmai színvonalának emelkedéséhez is vezetne. Egy, a humán és reál kultúra különböző ágait egyesítő egyetem nevelő hatása hallgatói számára — a sokszínű hallgatói közösségekben való részvételük folytán is — a jelenleginél jelentősebb lenne. 2. Az egyetemeket az alapkutatások gazdáivá kell tenni. Súlyos szakmai következmények nélkül nem számolható fel és nem is csatolható közvetlenül egyetemekhez az Akadémia évtizedeken át kiépített kutatóhálózata. A két hálózat fúziójának megvalósítása (az egyetemi oktatást szolgáló módon, ami összekapcsolható az Akadémia tagjainak dominanciájával az egyetemek tudományos életében) hosszú folyamatként képzelhető el, amelynek keretében már most anyagilag támogatni kell kutatóintézetek, illetve osztályaik egyetemi tanszékekkel való fúzióját, illetve tanszékként való működésüket; ugyancsak preferálni kell az egyetemek és kutatóintézetek kooperációs kutatásait, közös műszerhasználatát és más együttműködési formáit. 3. Az egyetemeket az általuk képzett szakemberek továbbképzésének gazdáivá kell tenni. x Ez — többek között — vonatkozik a posztgraduális képzésre, amelynek anyagi lehetőségeit biztosítani kell az egyetemek számára, másrészt pedig — a tudományos fokozatok odaítélésének országosan egységes rendszere mellett, amely rendszer érvényesülése felett az Akadémia gyakorolhatna felügyeletet — az egyetemeknek meg kell adni a tudományos minő11