Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra
sítés jogát. Emellett az egyetemeké legyen az általuk oktatott szakmát művelő szakemberek — tanárok, jogászok stb. — időszakos továbbképzésének joga és feladata. Az „egyetem" fogalom devalválódásának elkerülése érdekében „nyári egyetemek" és „szabadegyetemek" szervezésének jogát az egyetemek számára kell fenntartani. 4. Az egyetemek, alapfeladatukra vonatkozó döntéseikben legyenek autonómok, a kormányzati szervek csupán felügyeletet gyakoroljanak felettük. Az egyetemet végzett szakemberekkel szembeni — elméleti és gyakorlati szakértők által rögzített minimális követelmények megállapítása után, fejlett országok, illetve hazai egyetemek tapasztalataira támaszkodva meg kell határozni (differenciált módon) az egy-egy szakember kiképzéséhez szükséges összes költségeket, amelyek biztosítása esetén az egyetem a törvények szabta keretek között maga szervezi munkáját vezető testületei döntése alapján minden jelentős ügyben. 5. Elő kell segíteni az egyetemek gazdasági megerősödését Az oktató munka zavartalan végzéséhez szükséges kereteket, valamint a kutatáshoz nélkülözhetetlen alapellátást a költségvetésből kell biztosítani. Ebben az esetben a továbbra is szükséges fejlesztési alapból ténylegesen fejlesztési célok eléréséhez részesedhetnének az egyetemek, s csökkenne a veszélye a kutatási támogatások oktatási célokra fordításának (ami a jelenlegi elégtelen költségvetési ellátmány mellett elkerülhetetlen). Ezen túlmenően olyan adórendszerre van szükség, amely arra ösztönöz, hogy vállalati és egyéni alapítványok segítsék az egyetemek működését és fejlesztését. 6. Az egyetemek működésének kereteit megszabó egyetemi törvényt kell hozni. E kereteket jelenleg az 1985. évi 1. törvény (az oktatási törvény), az e törvény végrehajtásáról intézkedő 41/1985. számú minisztertanácsi rendelet, valamint az ehhez kapcsolódó művelődési miniszteri rendeletek — elsősorban a 20/1986. MM számú rendelet — szabják meg. Amikor egyes, a modernizáció útjára lépett országok alkotmányukban is rögzítik az egyetemek legfontosabb jogait és kötelességeit, anakronisztikus, hogy az egyetemekkel és az óvodákkal nálunk ugyanaz a törvény foglalkozik, másrészt