Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988
1988. március 14. (446-782) - 1. A főiskolát végzettek részére szervezett kiegészítő képzés tapasztalatai és javaslat a továbbfejlesztésre - 2. A posztgraduális képzés helyzete a BME-n - 3. A Mérnökképző Intézet szervezeti és működési szabályzata - 4. Javaslat vezetői megbízásokra - 5. Egyetemi tanári és docensi pályázatok véleményezése - 6. Javaslat címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására - 7. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 8. Állami vizsgáztató bizottságok elnökeinek megbízása - 9. Javaslat tiszteletbeli doktorokra
- 7 A belső oktatók órádíjának kifizetése, vagy az órák oktatási terhelésként való figyelembe vétele kérdésében a vélemények az egyes karokon eltérőek. Az Építőmérnöki Kar, az Építészmérnöki Kar, egyes Vegyészmérnök Kari tanszékek az óradíj kifizetését tartanák helyesnek, a Villamosmérnöki Kar pedig az óradíjak eltörlésének feloldását és két alternatíva közti választási lehetőség megadását javasolja. Az egyik: óradíj nincs, de az órák a terhelésbe beszámítanak. A másik: óradíj van, de csak a normál terhelés felett. A Gépészmérnöki Kar viszont az oktatói terhelésbe való beszámítását javasolja az óradíj kifizetése helyett. A Természet- és Társadalomtudományi Kar véleménye szerint a szakmérnökképzés anyagi vonzóereje, ezáltal az oktatók külön érdekeltsége az óradíjak eltörlésével megszűnt, és ez a tény hátrányosan hat a képzés kibontakozására. Gondot jelent az is, hogy az oktatók részéről érezhető liberalizmus nyilvánul meg a szakmérnöki oktatásban, nem elegendően magasak a követelmények. Másutt teremgondok is akadályozzák a hatékony oktató munkát. A beindított szakmérnöki szakok képzési szinvonalát nem minden esetben sikerült elmozdítani a szintentartó képzésről a képzettségi szintet emelő forma irányába. Ennek számos oka közül egyes oktatási módszerek alkalmazásának hiánya, pl. az irányított egyéni munka szerepének széles körű növelésének elmaradása kiemelt figyelmet érdemel. A TTtK véleménye szerint egyetemünkön ez az igen fontos, a képzési forma lényegét kifejező igény általában nem teljesül. Saját tapasztalataik szerint a képzés egész tartamára kiterjedő, "tutorok" vezette egyéni munka hatékonysága hallatlanul nagy, jól értékelhető diplomamunka a folyamatos, közvetlen konzultációk nélkül elképzelhetetlen. Ismeretes azonban, hogy ennek a tevékenységnek általában az idő-korlát és nemkülönben anyagiak szabnak határt.
