Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

876 MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 20. szám (2) A 40. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket — tekintet nélkül a munkáltatóra — minden pedagógus- és oktatói munkakör betöltésekor, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatott dolgozó, valamint a nevelési-oktatási intézményben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján nevelő-oktató munkát végző személy tekintetében is alkalmazni kell. 161. § (1) A törvény rendelkezéseit a fegyveres erők és a fegyvei^s testületek a nevelési-oktatási intézményeik sajátosságainak megfelelő eltérésekkel alkalmazzák. (2) A törvény rendelkezései nem terjednek ki a hittudományi akadémiákra és a lelkészképző intézetekre. Az itt szerzett oklevél — külön megállapított esetekben — az általa tanúsított végzettség szintje tekintetében egyetemi, illetőleg főiskolai oklevéllel egyenértékű. 162. § Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában külön jogszabályok rendelkezései szerint vesznek részt. 163. § A törvény rendelkezéseit a 13. § (2) bekezdésének e) pontjában megjelölt oktatási intézményekre és az intézményben folyó nevelésre, oktatásra a külön jogszabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az említett intézményekre vonatkozó rendelkezéseket a művelődési miniszter állapítja meg. 164. § Az iskolai képesítésekre vonatkozó rendelkezések az adott munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) folytatására vonatkozó feltételek alól nem mentesítenek. Értelmező rendelkezések 165. § A törvény alkalmazásában: a) külföldi: az a személy, aki nem magyar állampolgár és nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal vagy a letelepedés előkészítése céljából magyarországi tartózkodási engedéllyel, toyábbá az a magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van; b) a felsőoktatásban az irányító miniszter hatáskörében a politikai felsőoktatási intézmény vonatkozásában a Magyar Szocialista Munkáspárt; Központi Bizottsága jár el; c) gazdálkodó szervezetek: a polgári törvénykönyv 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezetek. Hatálybalépés 166. § (1) E törvény hatálybalénéséről és a szükséges átmeneti rendelkezésekről — a (2) és a (3) bekezdésben megállapított kivétellel — törvényerejű rendelet rendelkezik. (2) A 40. § (1) bekezdése a) pontjának hatálybalépéséről a Minisztertanács rendelkezik. (3) A 40. § (1) bekezdése a) pontjának hatálybalépéséig szükséges átmeneti rendelkezéseket — az előírt képesítéssel nem rendelkező személyek pedagógus-munkakörbe való alkalmazásának, illetőleg a már munkaviszonyban levők foglalkoztatásának feltételeit — a művelődési miniszter szabályozza. Losonczi Pál s. k„ Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára INDOKOLÁS az oktatásról szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. Az Országgyűlés 1961-ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvényt (a továbbiakban: oktatási törvényt). Az oktatási törvény mellett a nevelés-oktatás alapvető feladatait és intézményrendszerét a kisdedóvásról rendelkező 1953. évi III. törvény, a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény rendezi, és további négy törvényerejű rendelet szabályozza a közoktatás és a felsőoktatás lényeges kérdéseit. Valamennyi említett jogszabály több ízben módosult. Az oktatási törvény hatálybalépését követően e társadalmi-gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások, valamint az oktatási rendszerrel kapcsolatos újabb tapasztalatok az 1970-es évek elejétől a névelős és az oktatás fokozatos reformját tették szükségessé, amelynek során jelentős tartalmi fejlesztés történt. A nevelés és az oktatás továbbfejlesztése fontos állomásához érkezett 1984 tavaszán, amikor az Országgyűlés megvitatta, majd a Minisztertanács a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját (a továbbiakban: fejlesztési program) elfogadta. A fejlesztési progbam a nevelés és az oktatás céljában, tartalmában, módszereiben, valamint a nevelési-oktatási intézmények működésében olyan változtatásokat jelöl meg, amelyek jogi szabályozást is igényelnek. Emellett szól a nevelés-oktatás demokratizálásáról, a tanulók és hallgatók, a pedagógusok és oktatók, valamint a szülők jogairól, illetőleg kötelességeiről, az iskola és a társadalom közötti kapcsolatok alakításáról, amelyeket a jog eddig nem szabályozott. Mindezek indokolják az eddigi eredményekre építő és a fejlesztési program célkitűzéseit is tekintetbe vevő, az egész nevelési-oktatási rendszert átfogó új oktatási törvény megalkotását, amely a nevelési-oktatási rendszerre, illetőleg a nevelésioktatási intézmények tevékenységére vonatkozó