Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

20. szám MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 877 mintegy 800 különböző szintű jogszabály korszerűsítésének és egyszerűsítésének is alapjául szolgál. 2. A javaslat a következő elveket tartja szem előtt: aj A jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyoknak és a fejlesztési program célkitűzéseinek egyaránt megfelelő olyan törvény megalkotására kerüljön sor, amely alkalmas arra, hogy biztosítsa a mai nevelési-oktatási intézményrendszer működését és a fejlődést is hosszabb időn át hatékonyan szolgálja. b) A nevelés és az oktatás a művelődéshez való állampolgári jog érvényesülését szolgálja, ezért a javaslat az egész nevelési-oktatási rendszert átfogja. Részletesebb szabályozást a javaslat a nevelésioktatási rendszernek azokon a területein nyújt, amelyeknek a következő tizenöt-húsz évre kidolgozott programjuk (koncepciójuk) van. Ennek megfelelően az óvodai nevelésre és az iskolai rendszerben megvalósuló nevelés-oktatás valamennyi területére vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában, az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályait azonban nem tartalmazza. A javaslat általában nem törekszik a részletes szabályozásra, ezt a végrehajtási rendelkezésekre hagyja, illetőleg a nevelési-oktatási intézményekre bízza. Szükségesnek tartja azonban, hogy az állampolgárok jogait és érdekeit védő garanciális szabályokat törvénybe iktassa. c) A nevelés-oktatás tartalmára, szervezetére, illetőleg az intézmények működésére vonatkozó űj rendelkezések célja a fejlesztési programban meghatározott követelmények teljesítésének a jog eszközeivel való biztosítása. Ez azonban nem igényli a teljes pedagógiai tevékenység jogi szabályozását. 3. A gyermek- és ifjúságvédelem nem a művelődéshez való joghoz kapcsolódik, ezért — bár eszközei között a nevelés fontos szerepet kap — a javaslat egészében nem szabályozza. A nevelési-oktatási intézményeknek a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait azonban meghatározza, és rendelkezéseket tartalmaz a nevelőotthonokban folytatott nevelő-oktató munkára, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozó pedagógusokra vonatkozóan. 4. A javaslat szerkezete a következő: Az „ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK" című első rész a törvény egészére érvényes célokat, alapelveket és fogalmakat, az intézmények működésére, a nevelésben és az oktatásban résztvevőkre: a gyermekekre, a tanulókra, a hallgatókra, a pedagógusokra és az oktatókra vonatkozó —• alapvető — szabályokat tartalmazza. A következő részek az egyes fejezetekben szabályozott nevelési-oktatási tevékenységek (óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás) mellett a tanulókra, illetőleg a hallgatókra, továbbá a pedagógusokra és az oktatókra vonatkozó speciális rendelkezéseket is felölelik, továbbá egyéb (pl. nemzetközi vonatkozású) kérdéseket rendeznek, azonban az előbbiek miatt csak az általános rendelkezésekkel együtt teljesek. A javaslat a szabályozásban alapesetnek a nappali tagozaton folyó nevelést-oktatást, a nappali tagozatra való felvétel feltételeit, valamint a nappali tagozatos tanulók, hallgatók jogait és kötelességeit tekinti; a felnőttoktatásban érvényesülő sajátosságokat külön fejezetben szabályozza. RÉSZLETES INDOKOLÁS ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az 1—2. §-hoz 1. A javaslat a hatályos oktatási törvényből átveszi, azonban a nevelés jelentőségét elismerve módosítva alkalmazza az „oktatási-nevelési rendszer" fogalmat, és a javaslat céljának megvalósítását a „nevelési-oktatási rendszer" feladatává teszi (1. §). 2. A nevelési-oktatási rendszer feladatait megvalósító tevékenységek között a javaslat — jogunkban először — az iskolarendszeren kívüli oktatást is megjelöli (2. §). I. fejezet Alapelvek A 3—12. §-hoz 1. A Magyar Népköztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségének tesz eleget a javaslat azzal, hogy a tanuláshoz való jogot nemcsak a magyar állampolgárok számára biztosítja (3. §)• 2. A tankötelezettséget azért szabályozza alapelvként a javaslat, mert a művelődéshez való állampolgári jog és a műveltség gyarapítására vonatkozó kötelesség érvényesülésének, valamint a nevelésben és az oktatásban az esélyegyenlőtlenség mérséklésének továbbra is egyik legfontosabb eszköze (4. §). 3. A felszabadulás után a nevelés és az oktatás demokratizálásának elengedhetetlen feltétele volt a nevelési-oktatási intézmények államositása. A javaslat változatlanul azt az elvet érvényesíti, hogy az intézményes nevelés és oktatás, a nevelés-oktatás irányítása, továbbá feltételeinek biztosítása állami feladat (5. §). A kivételekre a 14. § (2) bekezdése utal. 4. A javaslat a nevelési-oktatási költségek viselését az Alkotmánynak megfelelően szabályozza. 4 >