Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

862 MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 20. szám (2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az oktatási intézménynek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta három hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt. (3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. 36. § A volt hallgatót — ha az államvizsga befejezése előtt olyan magatartást tanúsít, amely miatt a hallgatói jogviszony tartama alatt kizárásnak lenne helye —, az áÚamvizsga folytatásától, illetőleg megkezdésétől az irányító miniszter meghatározott időre eltilthatja. Anyagi felelősség 37. § (1) A tanuló és a hallgató az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben az oktatási intézménynek, diákotthonnak, illetőleg a gyakorlati oktatásban (szakmai gyakorlaton) való részvétel során a gazdálkodó szervezetnek, állami költségvetési szervnek, magánmunkáltatónak (a továbbiakban együtt: vállalatnak) jogellenesen okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. , (2) Gondatlan károkozás esetén a tanuló és a hallgató felelőssége korlátozott; a kártérítés összegének megállapításakor a külön jogszabályban meghatározott mértéket kell alapul venni. (3) Szándékos károkozás esetén a tanuló, illetőleg a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni. (4) A tanuló és a hallgató a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy 4tezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (5) Ha a tanuló, illetőleg a hallgató belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, az (1)—(4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni. 38. § (1) Ha a gyermeket az óvodai neveléssel, illetőleg a tanulót és a hallgatót az iskolai tanulmányok folytatásával összefüggésben, vagy a gyakorlati oktatásban (szakmai gyakorlaton) való részvétel során kár éri, a nevelési-oktatási intézmény, illetőleg a vállalat köteles a kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. (2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakat a nevelési-oktatási intézmény, vállalat, illetőleg társadalmi szervezet által szervezett foglalkozás (rendezvény, táborozás) során keletkezett kárért való felelősségre is alkalmazni kell. 39. § Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a polgári törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. IV. fejezet A pedagógusok és az oktatók A nevelési-oktatási intézmények pedagógusai és oktatói 40. § (1) Nevelési-oktatási intézményben pedagógus vagy oktató az lehet, aki a) a munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik, b) a szakmai, pedagógiai és erkölcsi követelményeknek megfelel, továbbá c) alkalmas arra, hogy a gyermekeket, tanulókat, hallgatókat szocialista, humanista szellemben nevelje, és jövendő hivatásuk gyakorlására felkészítse. (2) A pedagógus- és oktatói állások — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — nyilvános pályázat útján tölthetők be. A pedagógus-munkaköröket külön jogszabály határozza meg. (3) A pedagógus — a munka törvénykönyvében a munkakörbe nem tartozó munka átmeneti ellátására megállapított kivétellel — csak olyan feladat elvégzésére kötelezhető, amely jogszabály rendelkezése szerint a nevelő-oktató munkával összefügg. (4) A pedagógus és az oktató a munkaviszony, illetőleg nevelő-oktató munka végzésére irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenységévei kapcsolatban, valamint a nevelési-oktatási intézményben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján nevelő-oktató munkát végző személy e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. A pedagógusok és az oktatók jogai és kötelességei 41. § (1) A pedagógus és az oktató joga, hogy a) megválassza — a nevelési és oktatási tervek, illetőleg a tantervi irányelvek keretein belül — a tananyagot és az alkalmazott módszereket, b) részt vegyen továbbképzésben, a nevelés-oktatás eredményességét szolgáló kísérletekben, tudományos kutatásokban, kutatási eredményeit közzétegye, és munkája során hasznosítsa, c) javaslatot tegyen a nevelési és oktatási tervek, a tantervi irányelvek, a tananyag és a nevelés-oktatás módszereinek fejlesztésére, d) véleményt nyilvánítson, illetőleg javaslatot tegyen a nevelési-oktatási intézmény ügyeiben, e) értékelje a tanulók és a hallgatók tanulmányi munkáiát, teljesítményét, magatartását, f) részt vegven a pedagógusok, illetőleg az oktatók +p<:tületpinpk munkájában, a nevelési-nkt.atáÍJDÍ)