Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése
20. szám MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 863 5i intézmény vezetésében, a tisztségviselők megválasztásában, g) megválasztása esetén tisztséget viseljen. (2) A pedagógus és az oktató kötelessége, hogy a) nevelő-oktató munkáját legjobb tudása, valamint a nevelési programokban, a nevelési és oktatási tervekben, illetőleg a tantervi irányelvekben foglalt követelmények szerint végezze, a tanulók és a hallgatók teljesítményét e követelmények alapján értékelje, b) a gyermekek, tanulók és hallgatók emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben, ej szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét és politikai-ideológiai képzettségét folyamatosan fejlessze, d) a diákképviseleti szervekkel, továbbá óvodában, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményben a szülők közösségével és a családdal is működjék együtt, kérésükre a nevelés-oktatás kérdéseiről adjon tájékoztatást. V. fejezet A szülők 42. § (1) A gyermek, illetőleg a tanuló szülőjének, gondozójának, illetőleg törvényes képviselőjének (a továbbiakban együtt: szülőjének) joga, hogy a) az óvoda vagy az iskola munkájáról tájékoztatást kapjon, b) a nevelés, oktatás kérdéseiben a pedagógusoktól tájékoztatást, tanácsot kérjen, c) az óvoda, az iskola működésével kapcsolatban véleményt nyilvánítson, illetőleg javaslatot tegyen, a nevelőmunkában közreműködjék, d) képviselői útján az intézmény vezetésében részt vegyen. (2) A szülő kötelessége, hogy a) a gyermeket, tanulót a feladatai teljesítésére nevelje, b) cselekvően támogassa az óvodát, az iskolát nevelési feladatai ellátásában, c) a családi neveléssel segítse a társadalmi értékek megismerését és megbecsülését. MÁSODIK RÉSZ AZ ÓVODAI NEVELÉS 43. § (1) Óvodai nevelésre — általában hároméves korától az iskolába lépésig — valamenynyi gyermek jogosult. (2) A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvodák a fogyatékosság jellegét és mértékét is figyelembe veszik. (3) Kötelező az óvodai nevelésben való részvétele annak a gyermeknek, akinek fejlődését a családi nevelés nem tudja kielégítően biztosítani. (4) Az óvodai felvételről első fokon az óvoda vezetője dönt. A döntés ellen fellebbezésnek van helye a tanács által fenntartott óvoda esetében az óvoda helyi irányítását ellátó szakigazgatási szervhez, illetőleg községi tanács által fenntartott óvoda esetében a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetőjéhez, más szerv által fenntartott óvoda esetében pedig a fenntartóhoz. (5) Az óvodáskorú gyermekekről nyilvántartást kell vezetni. 44. § Az óvoda a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről és felkészíti az iskolai életmódra. Az iskolába lépés időpontjának megállapításához — folyamatos megfigyelés alapján, figyelembe véve az egészségügyi vizsgálatok megállapításait — véleményezi a gyermek fejlettségét. 45. § Az óvodai nevelés nevelési program alapján történik. 46. § (1) Az óvoda élén óvodavezető áll; vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettesek közreműködésével végzi. (2) Az óvodavezetői állást az óvoda fenntartója által kiírt nyilvános pályázat alapján kell betölteni. (3) Az óvodavezetői megbízás — a három vagy annál kevesebb csoportból álló óvodák vezetői kivételével — öt tanévre szól. A megbízás újabb öt tanévre több alkalommal meghosszabbítható. A megbízás, valamint a pályázati eljárás szabályait külön jogszabály állapítja meg. Az óvodavezető személyének kiválasztásában a nevelőtestület és a társadalmi szervezetek részvételét biztosítani kell. 47. § (1) A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (2) A nevelőtestület az óvoda egészét érintő — 1 külön jogszabályban meghatározott — nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 48. § (1) Az óvodában az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok szakmai közösségeiként munkaközösségek szervezhetők. (2) A munkaközösségek elsősorban szakmai és' módszertani kérdésekben működnek közre az óvoda vezetésében, valamint a nevelőmunka tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Jogszabályban meghatározott ügyekben döntenek,
