Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. november 12. (75-166) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a BME demonstrátori szabályzatára - 2. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására - 4. Tanszékvezető helyettesítésére javaslat

A karon -főleg a két intézet létrehozásával — kialakult szervezeti forma lényegében azt jelenti, hogy oktatási egységeink már önmagukban is egy viszonylag összetett, több tudományágat magukban foglaló szakmai-tudományos területet alkotnak. Ugy is mondhatjuk, hogy gyakran az interdiszciplináris kutatásokat is magukban foglaló profilt reprezentálnak, és viszonylag nehéz ezeknek a feladatoknak a kutatási szempontokból történő további koncentrálása. Ehhez hozzájárult .még az is, hogy a szakterületek kutatási igénye karunk, illetve oktatási egységei felé ugyancsak differenciált kutatási feladatok formájában jelentkezett. Jóllehet a hatodik ötéves terv időszakára szóló ágazati középtávú kutatási tervek /főleg a KM vonatkozásában/ már utalnak az ágazati célprogramok további integrálására, ennek ellenére a kutatási igény még hosszú ideig bizonyos differenciáltsággal fog jelentkezni. A beszámolási időszakban a kar kiemelt támogatást nem élvezett, ugyanis az OTTKT kutatási főii^ányokban, célprogramokban, MM határozatban rögzített témák csak ritkán egyeztek szervezeti egységeink által művelt témákkal. Az egyetem által kiemelt témakörökből az alábbiakhoz kapcsolódtak kutatási témáink: e a szocialista vállalattal kapcsolatos kutatások , • a számítástechnika és alkalmazásai, «• a közúti forgalom biztonsága, » műszaki mechanikai kutatások, ® gépjármüvek karbantartása. Az állami megbízások száma kevés, mindössze kettő. Egy témában "project" együttműködés indult be 1983-ban az aacheni műegyetemmel /MTA-DFG szervezésben/ , egy másik tértia a közeljövőben indul. Kutatómunkánk jól illeszkedik az MM, a KM, az ÉVM és az Ipari Minisztérium célprogramjaihoz, továbbá OMFB szintű feladatokhoz. Az ipari megbízások 60 %-a minősül népgazdasági szempontból kiemelt munkának. Karunk szakmai-tudományos kapcsolata a hasonló profilú hazai kutatóhelyekkel megfelelő. Azonban azok gazdasági önállóságának és önellátóságának létrejötte után a kapcsolatok intenzitása csökkent. Különösen érezhető ez a kutatóintézeti hálózat átszervezése /vállalati gazdálkodásra való áttérés/ és a gazdasági munkaközösségek elterjedése óta. Ez azzal járt, hogy csökkent a szerződéses /KK/ kapcsolatok száma, de erősödtek a társadalmi tudományosszakmai kapcsolatok.