Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985
1984. november 12. (75-166) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a BME demonstrátori szabályzatára - 2. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására - 4. Tanszékvezető helyettesítésére javaslat
A rendszer bevezetésével egyidejűleg több adminisztratív problémát is meg kellett oldani, pl. a hallgatói jogállás kérdését. A kiegészítő' képzés levelező formáját a kar 1981-ben dolgozta ki, s az első beiskolázás 1982. pszén mégis történt. Az érdeklődés nem nagy, amiben szerepet játszik - a továbbtanulási igény általános csökkenésén.túl — a beiratkozás kritériumaként előírt különbözeti szigorlat is. Ha a jelenlegi létszámkorlátozások /min. 10 fő szakonként/ megmaradnak, e képzési forma jövője bi zonytalan. TANTERVEK A jelenlegi tantervek 1978 őszén léptek életbe / az üzemmérnöki szakokon egy évvel késő bb/ . . A tantervek a tantervi irányelvekben megfogalmazott eredeti alapelveket megvalósítják, bár.a szakok és ágazatok elnevezése egyes esetekben - praktikus okokból - nem a mérnöki tevékenység jellegére, illetve szakterületére utal. A közlekedési szak - ahol a képzési folyamat nem oszlik egy reproduktív és egy alkotó mérnöki tevékenységre való felkészítési szakaszra - a szak a két ágazatával mindvégig lényegében azonos jellegű,alkotó mérnöki tevékenységre képez szakembereket, a gépész szakokon a tantervek első három éve reproduktív mérnöki tevékenységre készít fel objektum-centrikusán, az utolsó két év pedig géptervezői, illetve gépesítési tevékenységre. A közelmúltban elfogadott tan tervkiegészítés lehetővé teszi, hogy a hallgatók a harmadik év után kétféle /tervező és gyártó-javító/ mérnöki tevékenység közül választhatnak. A tantervek által előírt tananyag lényegében lefedi a mérnöki munkához . szükséges ismereteket, a tantervkészítés időszakában optimális volt. A fejlődés azonban új igényeket is támasztott. Ezek egy része a tantárgyprogramok korszerűsítésével kielégíthető, másik része a tantárgyak arányainak módosítását teszik majd szükségessé. A karon a tantervek már 1969 óta normaórában adják meg az egyes tantárgyak terjedelmét. Az órarendbe beállított kötelező óraszámot a kari tanács metodikai szempontokat is figyelembe véve a lehetőségek és a szükségletek szerint állapítja meg, illetve módosítja a tanterv megváltoztatása nélkül. Hat éven át az alsóbb évfolyamokon 28-30 óra, a felsőbb évfolyamokon 26-27 óra volt a heti óraszám. A kari tanács megállapította, hogy az órarendi óraszámok lecsökkentése elvben segítette az egyéni hallgatói munka előterébe kerülését, 3
