Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. november 12. (75-166) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a BME demonstrátori szabályzatára - 2. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására - 4. Tanszékvezető helyettesítésére javaslat

azonban nem mutatható ki jelentó's javulás, ami részben a körülmények változásával /pl. az ötnapos munkahétre való áttéréssel/ is magyarázható. Az óraszámcsökkentés mértékét a kari tanács a hallgatói idó'felhasználás több féléven át végzett elemzése alapján túlzottnak értékelte, s a csökkentést mérsékelte, de a heti óraszám még így sem éri el a szakági koncepcióban megengedett 33 órát: az alsó évfolyamokon 32, a felsó'bb évfolyamokon 30 óra / melléklet/ . Sajnos, ez a 10 %-os óraszám növelés is rendkivül megnehezítette az órarendkés zitést. A közismert tanteremhiány miatt sok nyelvórához és konferenciához nem tudtunk termet adni . A félévek közötti egyenletes terhelés érdekében a tantervek minden tan - . tárgy minden félévéhez eló'irják a vizsgát, ha a tantárgyhoz elméleti óra - tehát új ismeretanyag - tartozik. Ennek ellenére a félévenkénti vizsgaszámok átlaga nem éri el a hatot. A tanulmányi előmenetel értékelése megfelel a tantervi irányelveknek, a gyakorlatban azonban érződött a gyakorlati jegyek hiánya olyan tantárgyaknál, amelyeknél a tanult ismeretek és ezek alkalmazása évközi feladatokkal, zárthelyi dolgozatokkal ellenőrizhető. Ez az ellenőrzés az esetek egy részében célravezetőbbnek tűnik, mint a folyamatos számonkérés, ezért a kar az 1984-85ös tanévtől kezdve eltörölte a részvizsgákat /"folyamatos számonkérést"/^ egyidejűleg gyakorlati jegyeket állított be a kollokviumok mellé. A kar úgy ítélte meg, hogy növelni kell a szigorlatok súlyát. A kari tanács 1983-ban új szigorlati rendet vezetett be. Az alaptudományi szigorlatok letételét nem egy-egy félévhez, hanem meghatározott időtartamhoz kötötte, s a továbbjutás feltételévé tette. Az alapszigorlatokat elválasztotta az utolsó félévi vizsgától, s áttette a 6. , illetve a 7- félévbe, de a hallgatók tetszés szerint bármikor /a vizsgaidőszakokban, a tavaszi szünetben, szeptember első hetében/ előszigorlatozhatnak. A szigorlatok eredményét egyik félév tanulmányi átlagának számításakor sem vesszük figyelembe, csak az oklevél minősítésekor. Az a hallgató, aki az összes lehetőséget kihasználva sem tudja letenni a szigorlatát a 7. ill. a 8. félév kezdetéig, nem folytathatja tanulmányait, illetve csak üzemmérnöki oklevelet kaphat /a járműgépész szakon/. Az eddig szerzett kevés tapasztalat között negatív nem volt. Mechanikából a hallgatóknak mintegy fele az első alkalommal sikeres előszigorlatot tett, matematikából viszonylag sokan [7.0 %} voltak, akik„kacérkodtak"a korai előszigorlattal, de csak 40 %-uk kísérelte meg eddig, általában sikerrel. Az üzemmérnöki /hajós/ tantervekből a kar törölte az alaptudományi szigorlatokat /a po—• . V 4