Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984
1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
amelyekben a jövő mérnökeit a szakmai mellett az értelmiségi funkció ellátására is fel kell készíteni. b/ A mérnökképzés hosszú távon is kétszintűüzemmérnökés okleveles mérnökképzés. A főiskolákon üzemmérnökképzés, az egyetemeken okleveles mérnökképzés és üzemmérnökképzés folyik. E kétszintű mérnökképzést - a kialakú lt intézményhálózatot figyelembe véve - össze kell hangolni, együttműködésüket és egymás iránti kölcsönös nyitásukat elő kell segiteni. c/ Az oktatási-nevelési tevékenységben, annak módszereiben és szervezésében növelni kell az intézmények önállóságát és felelősségét. Biztositani kell a személyi és tárgyi feltételeket és szervezeti kereteket, amelyek révén az uj ismeretek gyorsan és rugalmasan kerülnek az oktatási folyamatba és növekszik a hallgatói aktivitás, javul a tanár-diák együttműködés. d/ Az egész szakmai életutat átfogó továbbképzési rendszert kell kialakítani mindkét szinten és funkciók szerint kell az egyes továbbképzési formákat elkülöníteni: - ismeret-korszerüsitő /tanfolyamok/ - képzettségi szintet emelő /posztgraduális szakok/ - határterületi /nem szintemelő/ továbbképzés. e/ A műszaki felsőoktatási intézményeknek a szakképzéssel egyenértékű funkciója a kutatás és a fejlesztés. Kívánatos, hogy az egyetemeknek meghatározó szerepük legyen a tudományos közéletben és a műszaki jellegű kutatás-fejlesztésben, a főiskoláknak pedig a képzési profiljuknak megfelelő népgazdasági ágazatokban folyó műszaki fejleszf/ A korszerűsítési feladatok megvalósításának egyik kulcskérdése az oktatói-kutatói szeméJyi. állomány minőségének javítása. Növelni kell az alaptevékenység színvonalas tésben
