Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései

17 ­5.2. Jelenlegi műszaki felsőoktatási rendszerünk­ben nagyon fontos a kétszintű műszaki felsőoktatás tar­talmi kapcsolatának vizsgálata /oktatási célkitűzés, szakositás, tantervek, hallgatók "átáramoltatása" stb./. Tisztázni kell, hogy a főiskolák léte és kibocsájtási céljaik miként befolyásolják az egyetem képzési céljait. A karok és a megfelelő főiskolák közötti, a képzési célo­kat szolgáló tartalmi kapcsolatok kialakítását - a főis­kolákkal együttműködve - kezdeményezzük, javaslatainkat a főhatóság felé továbbítsuk. A munka melletti esti-levelező oktatásban társadalmilag és gazdaságilag célszerű az egymásraépülő kétlépcsős oktatási rendszerünk nyitottságát is biztositja. A Ve­gyészmérnöki Karon továbbra is indokolt a kétlépcsős ok­tatás fenntartása. 5.3. Az okleveles mérnökképzés időtartamának gon­dos vizsgálatára van szükség, azonban jelenleg - figye­lembevéve az üzemmérnök képzést - célszerű az ötéves képzési idő alkalmazása, amelyen belül azonban törekedni kell a hatékonyabb és rugalmasabb időfelhasználásra: - a tanév beosztásához gondosan elemezni kell a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak, a termelési gyakor­latokra forditott idő és a szabadidő kapcsolatát, s ezt követően kell meghatározni az egyes időszakok időtarta­mát és a heti órarendi elfoglaltságot. Utóbbinál figye­lembe kell venni a tervszerű otthoni munkát is, továbbá azt, hogy az egyetem nagy szellemi és anyagi kapacitását minél jobban igénybevehessük az oktatás, nevelés, kész­ségfejlesztés céljaira. A heti, órarendi terhelést átla­gosan a 30 óra fölé nem célszerű növelni; - a szorgalmi időszak végén a felsőbb éveken /ka­roktól függően/ az egyéni feladatok elkészítésének befe jező fázisában több órarendi kötöttségtől mentes időt

Next

/
Oldalképek
Tartalom