Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései
5 Az ismeret megujitó /korszerűsítő/ képzés keretében a korábban végzett mérnökök kapnak lehetőséget azon fontosabb - elsősorban a szemléletet formáló - ismeretek megszerzésére, amelyek végzésük óta a graduális képzés részévé váltak. Az ismeret és készség bővitő képzés egyik legfontosabb formája a szakmérnökképzés, melynek keretében az oktatott ismeretanyag nagyobb, összefüggő tudomány területhez kapcsolódjék, illeszkedjék,és épüljön rá a nappali képzés szakjaira. Az oktatásban meg kell növelni az aktiv, készségfejlesztő tevékenységek és az egyéni felkészülés súlyát. 2.3. Az ismeret és a készség kapcsolata A képzési célkitűzés egyik legfontosabb kérdése, hogy a kibocsátott szakembert milyen jellegű problémák megoldására készitsük fel: nevezetesen tudományos- kutatási problémák, mérnöki-műszaki problémák vagy gyakorlati problémák megoldására. Mivel a mérnök a termelésben /szolgáltatásban, stb./ közvetlenül részt vesz akár az előkészités, a műszaki fejlesztés, a tervezés fázisában, akár a rnegvalósitás a gyártás, az üzembehelyezés vagy az üzemeltetés fázisában - irányitóként és végrehajtóként - mindig olyan problémákkal találkozik, amelyek lehetnek elméletiek vagy gyakorlatiak, de megoldásuk mindig konkrét /gyakorlati/termelési célt szolgál. Ennek megfelelően a széleskörű elméleti megalapozásnak a konkrét mérnöki alkotó munka elméleti miegalapozását kell szolgálnia. Természetesen ez nem az elmélet háttérbe szoritását jelenti, hanem pusztán azt, hogy az elméletet nem szabad elválasztani tényleges funkciójától.
