Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései
3 . társadalom igényeiből adódó és azok kielégítését szolgáló alkotás létrehozására irányuló tudást adjon, s egyben önálló gondolkodásra, a megszerzett ismeretek megujitásának és fejlesztésének igényére neveljen. A korszerű képzésben az elméleti tanulmányoknak a gyakorlati alkalmazással szerves, dialektikai egységet kell képezniük. 2.2. A képzési rendszer nyitottsága A társadalom különböző felkészültségű műszaki szakembereket igényel. A szakember képzés során meghatározott szinteket és típusokat ugy kell értelmezni, hogy a továbbképzés és az átképzés lehetséges legyen. A társadalmi igények figyelembevételével a következő képzési szintek fogalmazhatók meg: - a szakmunkás képzés, - a technikus képzés, - az üzemmérnök képzés, - az okleveles mérnökképzés. /Az üzemmérnök képzés és az okleveles mérnökképzés tartozik a felsőoktatás körébe, igy ezzel a két képzési szinttel foglalkozunk./ A vizsgálat szempontjából az alapvető különbség közöttük az elméleti és gyakorlati ismeretek arányában van. Ennek megfelelően képezünk okleveles mérnököket , akiknél elsősorban a fejlesztési, konstrukciós, tervezési, esetenként kutatási feladatok, valamint üzemmérnököket , akiknél a termelésirányítási, gyártáselőkészitési, üzemeltetési feladatok megoldására való felkészülés ill. felkészítés az elsődleges feladat. Az okleveles mérnökök tantervi (
