Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései

- 4 • ­kategóriáit a kapcsolódó tanulmányok didaktikai egysége determinálja, az üzemmérnökök képzése pedig szűken kö­rülhatárolt munkakörök betöltésére irányul. A fenti meghatározások természetesen egy átlagra vonatkoztathatók, mind az életkor, mind a tudás, ismeret szempontjából. A sajátos funkciókat, a lehetőségeket figyelembe véve a szervezett oktatás keretében elsősorban az elvi, elméleti jellegű ismeretek tartozhatnak, mig a gyakorla­ti ismereteket - a vezetett tantermi gyakorlatokból ki­indulva - fokozatosan, egyre inkább munka közben, ön­képzéssel célszerű /és gazdaságosabb/ megszerezni. Az egyes képzési szinteknek /elvileg/ "nyitott rendszert" kell alkotniuk. Az egyetemi és főiskolai tantervek összehangolatlansága miatt a "nyitott rendszer" jelenle g a legalkalmasabb módon az egyetemi esti-levelező képzé s átalakításával oldható /valósitható/ meg. Ennek megfelelően a munka melletti esti-levelező képzést az egyetemen egy kétlépcsős felsőfokú oktatási rendszer má­sodik lépcsőjeként kell kiépiteni. Ebben a munka mellet­ti képzésben lehet a szükséges átképzési és specialista képzési feladatokat is megoldani. A "nyitott rendszer" követelményei közé tartozik, hogy megfelelő továbbképzésre posztgraduális képzésre is lehetőséget adjon. Az egyetemi okleveles végzettsé­gű szakemberek részére kialakítandó továbbképzési rend­szer két tipusu: a./ ismeret megujitó ill. ismeret fejlesztő/tan­folyami képzés/; b./ ismeret és készségbővitő /szakmérnök képzés/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom