Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. július 7. (1461-1654) - 1. A gazdasági és műszaki főigazgatói állásra benyújtott pályázatok véleményezése - 2. Jelentés az egyetemfejlesztés 1974. évi PB-ET koncepciójának megvalósulásáról, és javaslatok a távlati fejlesztési koncepció irányelveire - 3. Az 1983/84. tanév munkatervének előkészítése - 4. A „Műszaki-fizika” interdiszciplináris témakör beillesztése a posztgraduális képzésbe - 5. Javaslat kísérleti képzési csoport indítására a Gépészmérnöki Karon - 6. Üzemmérnöki oklevél megszerzésének lehetőségei a Közlekedésmérnöki Kar Járműgépész szakán tanulmányaikat abbahagyó hallgatók számára
= 35 keresi a továbbfejlesztési lehetőségeket. Jónak tartom, hogy az egyetem végzi a Politikai Bizottság határozatának az intézkedési tervekben foglalt megvalósítását. Azt szeretnén hangsúlyozni, hogy nem minden intézményben változnak a dolgok ugy, mint ahogyan itt állnak, de ha már igy van, akkor talán érdemes lenne az őszi vitára bocsátással megvárni a minisztérium anyagát, hogy ismeretesek legyenek mindazok a szempontok, amelyek itt nem tükröződhettek. És meg kellene vizsgálni a minisztérium anyagát abból a szempontból is, hogy az egyetem miképpen tudja azt a saját koncepciójába beilleszteni. Gondolok itt pl. az olyan dolgokra, amelyekkel aképzést dokumentálni lehet, és amelyekkel a minisztérium azt javasolja, hogy a képzés folyamatát fel kellene lazítani és a követelmények megállapitá sára vonatkozó kapcsolatokat kellene kialakitani. Van néhány olyan anyag, amelyeket a Művelődési Minisztériumnak szándékában van javasolni. Hadd mondjam el a véleményemet a javaslat 3. és 4. oldalain lévő dolgokról. Előre bocsátom, hogy bár a műhelyben is ezek a vélemények hangzanak el, de ezekben a kérdésekben nem ez a főosztály álláspontja. Közel vagyok ezekhez a véleményekhez, de lehet, hogy kissé radikálisabbnak érzem a megfogalmazásukat. Meggyőződésem, hogy az egész fejlesztési program kulcskérdése az, tudunk-e előre hosszutávu káderpolitikát megvalósítani. Az egyetemet az emberek teszik - a tanársegédektől a professzorokig. Meggyőződésem, hogy az egyetemek máskor is eltértek azoktól a szándékoktól és attól az oktatástól, amelyek, illetve amely az 1970-es évek elején fennállott. Tessék megnézni: a határozott idejű megbízások, a demokratikus fórumok, az ifjúsági döntések ezt igazolják. Sok dologban ott tartunk, ahol 10-15 évvel ezelőtt, - csak a tapasztalataink száma növekedett meg. Hadd mondjam el, hogy az egyetem vezetői tehetnek igazán valamit azért, hogy itt valami megmozduljon. Az egyetem közéletének valamilyen változása nem lehet független azoktól a változásoktól, amelyek a társadalom egészében lezajlanak. Ilyen értelmű radikalizmust kell végrehajtani, és a Budapesti Műszaki Egyetemnek kell zászlót bontania
