Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. július 7. (1461-1654) - 1. A gazdasági és műszaki főigazgatói állásra benyújtott pályázatok véleményezése - 2. Jelentés az egyetemfejlesztés 1974. évi PB-ET koncepciójának megvalósulásáról, és javaslatok a távlati fejlesztési koncepció irányelveire - 3. Az 1983/84. tanév munkatervének előkészítése - 4. A „Műszaki-fizika” interdiszciplináris témakör beillesztése a posztgraduális képzésbe - 5. Javaslat kísérleti képzési csoport indítására a Gépészmérnöki Karon - 6. Üzemmérnöki oklevél megszerzésének lehetőségei a Közlekedésmérnöki Kar Járműgépész szakán tanulmányaikat abbahagyó hallgatók számára
- 36 ha az ezredfordulóra és az azt követő időkre az egyetemet másmilyenné akarjuk tenni. Másféle feltételeket kell biztositani saját magunknak, a hallgatóknak és az oktatóknak. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy egy, minőségileg uj koncepció valósul meg: másodrangú a kutatás, és nem azért kell kutatni, hogy az oktatás szinvonala magasabb legyen, hanem az egyetemnek meg teli teremtenie a kutatásnak azt a rangját, hogy egyenlővé váljék az oktatás és a nevelés feladataival. És ha ezt megjtudnánk tenni, és az ehhez kapcsolódó összes konzekvenciákat le tudnánk vonni, és bele tudnánk szólni a kérdésekbe, akkor már nagyot léptünk előre a Magyarországon szándékolt egyetemi belső kép kialakításában. Arról van szó, hogy ehhez emberek kellenek, és ehhez mobilitási lehetőségek kellenek.Kell, hogy eltűnjenek az egyetemekre és a főiskolákra ható külső társadalmi körülmények folytán meglévő helyzetek. Nagyobb szerepe van egy beosztott vezető tevékenységének, mint egy kiemelkedő tanári tevékenységnek. Amig ezeknek a teljesítményeknek nem lesz meghatározó szerepe, és ehhez kötődnek az érdekeltségek, addig nem fogunk ezekben a dolgokban lényegesen előrehaladni . Személy szerint nacyon örülnék, ha a műszaki egyetem, amely a magyar _ amel y ekj felsőoktatás elen jár^ előljárna ezekben a kérdésekben,/ád»sk<yattá teszik a funkció-változásokhoz a belső légkört. Még egyet. Ez a kérdés szorosan összefügg az egyetemmel és azt a szándékot deklarálja, hogy milyen a viszonya az egyetemnek, mint intézménynek, az oktatókhoz, a társakhoz, az eggyesekhez. Véleményem szerint sok helyen helyes szándékkal ugyan, de kissé bátortalanul foglalkozik a koncepció azzal, hogy a feltételeket biztositani kell. A Vitában is elhangzott, hogy olyan helyzetet kell teremteni, olyan oktatókat, kutatókat kell alkalmazni, akik érzik, hogy méltó tevékenységet tudnak folytatni. Véleményem szerint számunkra ezeknek a kérdéseknek a megvizsgálására szükség van. Gondolkodjunk azon, hogy szükséges-e valakinek egyszerre megjelenni a tudományos és a közéletben. Az egyetem szervezete az ügyvitel - technikát illetően életképtelen szervezet. Teljesen heterogén helyzeteket lehet tapasztalni: van, ahol megvan a bizalom, és van, ahól nincs meg.
