Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. május 30. (1154-1424) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a BME 1982. évi gazdálkodásáról - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 3. Az Építőmérnöki Kar nappali tagozatos tantervének módosítása - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 3 A Kar vezetésének munkáját 20 munkabizottság segiti, amelyek vezetője a négy szakbizottság kivétel- vei - dékánhelyettes. Ezek közül a szakok Oktatási kérdéseivel foglalkozó négy szakbizottság, a doktori ügyekkel is foglalkozó tudományos bizottság és a KK bizottság feladata igényli a rendszeres munkát. A vázolt szervezeti felépités lehetővé teszi, hogy a Villamosmérnöki Kar - bár hallgatói létszámát tekintve az országban a legnagyobb egyetemi kar szervezete jól irányitható. Oktat ás, nevelés Hallgatói létszám A nappali tagozatra jelentkezők száma a vizsgált időszak első éveiben kb. 13 %-kal csökkent, 1982-ben ismét emelkedett /7,5 %-kal/. A levelező tagozatra jelentkezők száma 53 %-kal csökkent /2.táblázat/. A felvételre jelentkezők számának csökkenése feltehetően azzal is összefügg, hogy a főiskolák tekintélye növekedett és a gyengébb felkészültségűek egy része főiskolákra jelentkezett felvételre. A jelentkezők számának csökkenése a felvételi pontszámok /2.táblázat/ és a tanulmányi eredmények /3.táblázat/ tükrében nem járt együtt a felvételizők szinvcnalának csökkenésével. Az egyes szakokra jelentkezők aránya nincs összhangban az igényekkel. Az erősáramú szakcn és az elektronikai technológia szakon évek óta olyan jelentkezőkből egészitjük ki a létszámot, akik ezeket a szakokat harmad- vagy negyedsorban jelölték meg. A hallgatók az 1., ill. a 2. féléiben elért tanulmányi eredményeik alapján kérhetik a szak megváltoztatását. Évenként 8-10 ilyen kérelmet nyújtanak be és a kérelmeknek kb. fele telj esi thető. A nappali tagozaton jelenleg 2173 hallgató tanul, ebből 94 az intenziv /"B"/ oktatási formában. A hallgatóknak a szakok és az ágazatok szerinti megoszlását a 4. táblázat mutatja. A levelező tagozat hallgatóinak száma 405. A nappali és a levelező tagozatú szakmémökképzésben résztvevők számának alakulása az 5.táblázatban látható. A hallgatók száma a nappali tagozaton az utolsó öt év során alig változott, az intenziv oktatási formában kb.50 %-kal csökkent. A fizikai munkát végzők gyermekei - hol csökkenő, hol növekvő arányban - az összhallgatóságnak 24-28 %a. A SZET-es hallgatók száma 47-ről 8-ra csökkent, ugyanakkor az ÉSZET-es hallgatók száma 4-ről 22-re nőtt meg. Igy a SZET-ÉSZET rendszeren belül ma már elsősorban érettségizett hallgatók tanulnak a Karunkon. /6. táblázat/. A külföldi, hallgatók száma 295-ről 332-re nőtt. A külföldi hallgatók eloszlása a szakok és ágazatok között egyenlőtlen. Tanulmányi eredmények A Kar hallgatóinak tanulmányi eredrrényeirol mutat be adatokat a 3. táblázat. E szerint a nappali tagozat hallgatói több, mint 50 %-ának tanulmányi átlaga 3,5 feletti. Ez valamivel az egyetemi átlagérték felett van. A levelező tagozaton a hallgatóknak csak 20 %-a éri el, illetve haladja meg a 3,5 tanulmányi átlagértéket. A lemorzsolódások nagyrészt a tanulmányokban mutatkozó hiányosságok következményei. A 7.táblázat mutatja, hogy a lemorzsolódás a nappali tagozaton az I. és a II. évfolyamon, levelező tagozaton még a III. évfolya- • itoi is jelentős. Elsősorban az elméleti alapozó tárgyak vizsgáinak letétele jelent nehézséget a gyengébb felkészültségű hallgatóknak.
