Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. május 30. (1154-1424) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a BME 1982. évi gazdálkodásáról - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 3. Az Építőmérnöki Kar nappali tagozatos tantervének módosítása - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 4 Az "A" oktatási forma A Kar az eddigiV< torán viszonylag gyorsan felismerte a társadalom oktatással szemben felmerülő igényeit, és igyekezett a saját hatáskörében megoldható feladatokat elvégezni. A Karon folytatott oktatási munkában észlelt problémák felmérése alapján mintegy három évvel ezelőtt ugy határoztunk, hogy az "A" oktatási forma tanterveit - az akkor megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően - korszerűsítjük. A célkitűzések az MSZMP Politikai Bizottságának és a Minisztertanácsnak a felsőoktatás helyzetéről és fejlesztéséről hozott határozatával összhangban vannak. Az elkészített tantervi javaslatokat a Kari Tanács és az Egyetemi Tanács elfogadta, igy az 1983/84. tanévben az első évfolyamon az uj tantervek szerint kezdjük meg az oktatást. A tanterv koszerüsitési munka során javaslat készült az elektronikai technológiai szak és a híradástechnikai szak félvezetőtechnikai ágazatának összevonásával a korszerű követelményeknek megfelelő mikroelektronikai és technológiai szak létrehozására, a szakok, ágazatok oktatási célkitűzésére. Ezt a javaslatunkat a rektor - jóváhagyás céljából - a Művelődési Minisztériunhoz felterjesztette. Az uj tantervvel elért eredménynek tekintjük a következőket: - A különböző szakok alaptárgyi oktatása egységes alapelvekre épül. - A számítógépi programozás alapjainak oktatása a tantervben a korábbinál nagyobb óraszámban szerepel, módszerei pedig hatékonyábbak. - Valamennyi szakon digitális technikai alaptárgy kerül bevezetésre. - Nagy mértékben nő a mérnöki alkotókészség fejlesztését fokozottan elősegítő önálló, ill. témalaboratóriumi órák száma. Ezek keretében a hallgatók alkotó jellegű, mérnöki feladatot kapnak, amelynek megoldását a tervezés, a realizálás, az ellenőrzés és a korrigálás jelenti. Ez az oktatási módszer jó lehetőséget ad a hallgatókkal való egyéni foglalkozásra. - A tantervben csökkent a kis óraszámú tantárgyak száma és növekedik az átfogó jellegüeké. - Az átlagos heti óraszám 32, a maximális óraszám 34. Általában a vizsgák száma félévenként maximálisan 5, egyes esetekbén 6. Igy a félévközi részvizsgák megszűnnek. Az uj tantervek bevezetése után az oktatás menetének rendszeres ellenőrzése fokozottan szükséges a tanterv esetleges hiányosságainak mielőbbi kiküszöböléséhez . A "B" oktatási forrnia Az intenziv oktatási forma tervezetét es tanterveit a Kar 1972-ben dolgozta ki. Ebben az oktatási formában a természettudományos alapképzés és a rendszertechnikai szemléletű oktatás nagyobb hangsúlyt kap, mint az "A" oktatási formában. A képzési idő itt négy év, a heti kötelező óraszám 30-32. Az önként jelentkezőkből az első félévi tanulmányi eredrrényeik alapján kiválasztott hallgatók kiscsoportos képzésben vesznek részt, az oktatás valamennyi fázisa egy-egy szak max. 15-17 fős csoportjában zajlik, az előadási és gyakorlati órák nem különülnek el. A "B" oktatási forma tantervének korszerűsítése három évvel ezelőtt történt rreg. A következő évek feladata a tapasztalatok értékelése, az "A" oktatási forma uj tanterveinek kidolgozásánál alkalmazott elveknek a "B" oktatásban történő további érvényesítése és szervezeti változtatások szükségességének vizsgálata.
