Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 30. (1154-1424) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a BME 1982. évi gazdálkodásáról - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 3. Az Építőmérnöki Kar nappali tagozatos tantervének módosítása - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 2 ­az ;lso évtől kezdve az egyes szakokon külön történik. Az alaptárgyakat okta­tó három tanszék mind a négy szak oktatásában részt vesz. A szaktanszékek ok­t itás.i tevékenysége döntően egy-egy szakhoz kapcsolódik. Az oktatási munkában a Viliairosnérnöki Karhoz nem tartozó Fizikai Intézet fizika tanszéke és atom­fi ika tanszéke, a Marxizmus-leninizmus Intézet politikai gazdaságtan tanszé­ke, filozófia tanszéke és tudományos szocializmus tanszéke, a Tanárképző és pedagógiai Intézet /a fakultativ mérnök-tanár képzésben/, a Nyelvi Intézet, a testnevelési tanszék, a Hő- és rendszertechnikai Intézet, a. ipari üzemgazda­ságtan tanszék, a Mechanikai technológia és anyagszerkezettani Intézet villa­mosipari anyagtechnológia tanszéke, az alkalmazott kémia tanszék is részt vál­lal. Az egyes oktatási egységek főállású oktatóinak száma-a Műszaki mechanika tanszék kivételével-15 fő felett van. Várható, hogy a jövőben a Műszaki mecha­nika tanszék terhelése tovább csökken. .» A Kar tanszékei és intézetei a VI, a V2, az R, az St, a H épületben vannak elhelyezve. A tárgyalt időszakban a területi elhelyezésben lényeges változás nem történt. Az egységek alapterülete 17136 , ebből a hivatali, laboratóri­umi helyiségek, tanműhelyek területe 14586 m . Az egy oktatóra jut^ alapterü­let 37,2 m , az egy dolgozóra2/oktatókat is beleértve/ jutó 20,8 m . Egy hall­gatóra jutó alapter et 5,6 rh . Tekintettel arra, hógy egyes oktatási egységek­ben a laboratóriumi hely kevés és a korszeri oktatás enyre jobban irrényel la­boratóriumi foglalkozásokat, szeretnénk elemi, hogy a VI, a V2 és az St épü­let teljesen a Kar egységeihez tartozzon. A Kar dékánjánál; munkáját négy dékánhelyettes, a személyzeti vezető, a dé­káni hivatal vezetője és apparátusa segiti. A dékán és helyettesei között a munkanegosztás a következő: - A dékán a Kar egészét érintő kérdések mellett közvetlenül intézi a sze­mélyi és a bérügyeket. - Az oktatási dékánhelyettes int; i a Kar valamennyi hallgatójának tanulmá­nyi és szociális ügyeit, a tananyag korszerüsitéssel és az oktatással ör,: '.*efüggő kérdéseket, a dékán távollétében annak helyettese. - A gazda ;ági dékánhelyettes a Kar gazdasági ügyeivel és a KK ügyekkel fog­lalkozik. - A tudományos dékánhelyettes végzi a nem KK keretében folyó tudományos munkák koordinálását, a doktori cselekményekkel, a nemzetközi kapcsola­tokkal összefüggő teendőket. - A nevelési dékánhelyettes foglalkozik a Schönherz Zoltán Kollégium ügyei­vel, a Kar jegyzet és tankönyv ügyeivel, a számítástechnikai eszközök fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel és - az oktatási dékánhelyettes­sel együtt - összefogja a nevelési kérdéseket. A személyzeti munkát a dékán irányitása mellett a személyzeti vezető fogja össze, aki a vezető testületek ülésén tanácskozási joggal résztvesz. A dékáni tanács a dékán tanácsadó szerve. Tagjai a dékánhelyettesek, a ka­ri pártvezetőség, szakszervezeti bizottság és KISZ vezetőség titkára, a sze­mélyzeti vezető és a dékáni hivatal vezetője. A személyi kérdésekről, a Kart érintő általános elvi és gyakorlati kérdé­sekről - a már korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően - tanszékvezetőig konzultációkat tartunk, malyek igen eredményesek, elősegitik fontosabb kérdé­sekben a sokoldalú vizsgálat alapján történő döntést, erősitik a Kar vezetésé­nek egységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom