Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. március 17. (588-1050) - 1. Személyi kérdések - 2. Javaslat a Marxizmus-leninizmus Intézet létesítésére, szervezeti és működési szabályzatára - 3. Beszámoló a BME Tanreaktorának tevékenységéről - 4. Javaslat a szakmérnök képzés ötéves tervére - 5. Javaslat az Egyetem Újítási Szabályzatának kiegészítésére

- 5 ­specialistáinak oktatására igen szűkösek lehetőségeink. E fel­adatok megoldása jórészt a szakmérnökképzésben realizálódott, miközben a képzés tartalma és szintje az eredeti elképzelések­hez képest jelentősen változott. Emiatt a szakmérnöki, szakok jelentős része nem képes megfelelő módon eleget tenni alapvető feladatának, a képzettségi szint emelésének. A képzésben egész­ségtelen túlsúlyba került az ismeretközlés az egyéni felkészü­léssel, a begyakorlással és a készségfejlesztéssel szemben. A képzés színvonalát hátrányosan befolyásolja az a körülmény is, hogy a felvettek felkészültsége, előképzettsége sok esetben i­gen eltérő. A szintrehozás érdekében azon lehetőséget sem hasz­náljuk ki, amit a jelenlegi rendeletek lehetővé tesznek /pl. ki­egészítő vizsga/. Előfordul, hogy szakmérnöki oklevelet sze­reznek nem mérnöki alapképzettségüek. Ez a képzés szintentartó jellegét erősiti, illetve csökkenti a reálisan tervezhető szin­vonalat. A követelmények szinvonala szempontjából problematikus­nak tűnik a kiemelkedően jó vizsgaosztályzatok, valamint az a körülmény, hogy az idén befejeződő szakmérnöki szakok közül az Épitészmérnöki Kar szakjai kivételével, egy szakon sem volt diplomamunkához kötve az oklevél. A szakmérnöki szakok egy részére a fenti kritikai észrevételek nem vonatkoznak: a képzés magas színvonalú és hatékony. A szak­mérnökképzésről általában is megállapíthatjuk, hogy jelentős mértékben hozzájárul a benne évenként résztvevő mintegy 1000­-1200 mérnök szakmai fejlődéséhez. Mindazonáltal szükséges és lehetséges a képzés fejlesztése a posztgraduális képzéssel szem­ben támasztott társadalmi igények magasabb szintű kielégítése érdekében. 3. A szakmérnökképzés fejlesztésének lehetőségei A Pártbizottság 1978. november 30-i ülése, majd az Egyetemi Ta­nács 1979. szeptember 17-i ülése foglalkozott a posztgraduális

Next

/
Oldalképek
Tartalom