Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1979. május 21. (964-1197) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a Járműgépészeti Intézet létesítésére. Szervezeti és Működési Szabályzatára - 2. A vezető utánpótlás és a vezető oktató utánpótlás helyzete, feladatai - 3. Tantervjavaslatok - 4. Jelentés a BME 1978. évi gazdálkodásáról - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására
- 25 tikai adatváltozásoktól. Bóda professzor kifejtette az okát az oktatói létszám látszólagos növekedésének, - és igen nagy hiba lett volna, ha valaki a jelentés alapján arra É a következtetésre jutott volna, hogy a Gépóssműfaöki Kar az egyetem vezetésének kedvenc kara, mert az egész létszámot oda aja, Bea erről van szó, és Béda professzor kifejtette a növekedés okát. Az én javaslatom az, hogy mutassuk ki a mozgató rugóit az ilyen tors statisztikai adatoknak. Javasolom, hogy az Egyetemi Tanács az anyag végleges formába való öntéséhez forgalmazzon ueg egy most kialakítandó álláspontot, hogy az egyetemek vezetőkkel, vezető oktatókkal és tudományos dolgozókkal való ellátása szempontjából a jelenlegi helyzetet jónak, vagy rossznak itéli-e meg, mert ez a kiindulópontja minden káderpolitikai elAz itt elhangzott hozzászólásokból azt a következtetést vontam le, hogy megfelelőnek kell minősíteni az eddigi kádemunkát, és jelenleg nincsenek olyan problémájjflt az egyetem vezetésének, hogy kvalifikálatlan emberekkel tellene betölteni komoly vezető beosztásokat. Az elmúlt időszakban mindig volt megfelelő választék, sőt még inkáb bizonyos feszültségek adottak a választék bősége folytán ugy, hogy kellő lelkiismerettel tudtak a kari javaslatok felett az Egyetemi Tanács tagjai dönteni. Uőg a következő lényeges kérdést kellene érzékeltetni az anyagban. Nagyon vitatott volt a fiatalok ée a nők helyzete a jövőt illetően. Olyan aegfgalmazáat javasolok, hogy/reálisa az egész ország egyetemi életére jellemző társadalmi hátteret figyeelembevéve kell megvizsgálni azt, hogy kerülhetnek-e fiatalok vezető oktatói beosztásba, és ez a bekerülés elegendő-e , vagy nem. Azt a megfogalmazást javasolom, amit Pungor elvtárs is érintett, hogy a reális lehetőségeket, tehát a különféle szabályozásokat, az ipari gyakorlatot, a követelményrendszert és az országban kialakult társadalmi hátteret figyelembevevő, ugy itéli-e meg az Egyetemi Tanács képzelésnek hosszútávon.