Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1979. március 26. (491-963) - 1. Beszámoló az oktatás-módszertani fejlesztőmunka eredményeiről - 2. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére, képzési rendjére - 3. Személyi kérdések - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat a Számítástechnikai Alkalmazási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatára - 6. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására
- 3 re több kar jelentette, hogy az uj oktatási rend bevezetésével a hallgatói TDK aktivitás jelentősen esett. Ennek valószinü oka az, hogy az uj oktatási rend jobban megköveteli a félév közbeni tanulást, lekötni a hallgatók idejét. Több karon alkalmazott, hasznosnak látszó módszer az, hogy a TDK-zóknál a TDK feladat az utolsó évben diplomaterv témává fejlődik tovább. Említésre méltó a Közlekedésmérnöki Kar kezdeményezése: célprémium kiirása a kiemelkedő TDK munkát közvetlenül irányitó oktatók számára. Több kar probálkozik a TDK tevékenység "kis pályázat", "részjutalmazás" jéllegü, folyamatos ösztönzésével. A Karok folyamatosan támogatják a kollégiumi szakmai körök munkáj át. A számonkérési módszerek fejlesztése A Villamosmérnöki Kar elkészítette a TVSZ kari kiegészítését, amely a szabályzat kari alkalmazásán kivül számos módszertani vonatkozást is tartalmaz. így részletesen foglalkozik a követelményrendszerrel, melyben a tantárgyak a félévközi munka értékelésére szolgáló módszereket rögzitik, a folyamatos számonkérés módszereivel, stb. A Közlekedésmérnöki Kar a korábbi években fakultatív folyamatos számonkéréssel próbálkozott, de ez nem volt eredményes. A központilag bevezetett folyamatos számonkérési rendszer uj helyzetet teremtett. Hallgatói vélemények szerint a folyamatos számonkérésnél csak nagyobb munkabefektetés árán lehet jó jegyet szerezni, az osztályzat jobban fedi a hallgatók tényleges tudását. A Kar az eddigi tapasztalatok alapján egy "Módszertani Útmutatót" kiván öszszeállitani a témában. . A Vegyészmérnöki Kar rámutat, hogy a hallgatók folyamatos félévközi tanulása alapvetően félévenként 2-3 laborgyakorlatot céloz - igy elég nagy nehézséget okoz olyan elméleti tárgyak kijelölése, amelynél megkövetelik a teljes készülést. Az Építészmérnöki Kar a folyamatos számonkérés és a félévközi vizsgák bevezetését nem tekinti a számonkérési módszereket érintő lényeges változásnak.
