Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1977. november 14. (97-266) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az oktatásmódszertani tevékenység helyzete és feladatai - 2. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 3. Javaslat az Ábrázoló Geometria Tanszék nevének megváltoztatására - 4. Különfélék

6 heti ciklikus órarendi elfoglaltságon kivüli tevékenységük legnagyobb részét a tanszékeken, illetve azok irányításával végzik. A jelenlegi vizsgarendszer a fennálló problémáknak egyik gyűjtőpontja. Talán ez az a terület, ahol a leglényegesebb szémléletbeli változásra lesz szükség. A vizsgák és a számonkérés egyéb formái nem egyszerűen a hallgatók minősítésének, értékelésének eszközei, hanem legalább ilyen mértekben, sőt talán még hangsúlyozottabban az egész oktatási folyamatnak szerves részei, amelyeket fel kell használni mind az oktató, mind a nevelőmunka hatékonyságának növelésére. A hallgatoknak az egyes tárgyakból tanúsított előmenetelét a jelenlegi vizsgák helyett, illetőleg mellett a félévközi munkája alapján igen sok eszközzel lehet értékelni. A hagyományos vizsgákat nagyobb anyagot tartalmazó, rendszerint több féléven át előadott tárgyak befejezésekor kellene alkalmazni abból a célból, hogy a hallgatót egy nagyobb lélegzetű anyagrész ismételt megtanulására, abban való elmélyedésre és a főbb összefüggések áttekintésére ösztönözzük. Az ilyen, inkább szigorlat jellegű vizsgák számát a maihoz képest félévenként jelentősen csökkenteni kellene. A vizsgák mellett természetesen minden félévben minden, a hallgató által felvett tárgyat valamilyen formában értékelni kell. Helyes lenne tárgyanként egyetlen érdemjegyet megállapítani még akkor is, ha valamely félévben egy tárgyból mind elméleti, mind gyakorlati jellegű oktatási formákat alkalmaznak. Ezáltal biztositható lenne, hogy az érdemjegy a hallgató teljes félévi munkáját tükrözze, kifejezze az ismeretanyag és alkalmazási készség dialektikus egységét. A tanszékek csak akkor fogják tudni realizálni a differenciált oktatás megszervezésében fennálló felelősségüket, ha e felelősség elsősorban a hallgatók egy meghatározott csoportja tekintetében áll fenn. A tanszékek azonban tantárgyak, illetve tárgycsoportok szerint vannak szervezve és ez - egyelőre - nem is lehet másképp. Ebből adódik a hatékonyabb oktató-nevelő munka fel tételeinek megteremtése útjában álló legfőbb akadály: a hallgatók tanulmányaik során egyidejűleg és egymásután is sok tanszék-